A latin-amerikai gazdaság 2026-ban a vártnál lassabban növekszik

Így a folyó évre vonatkozó előrejelzés 0,2 százalékponttal alacsonyabb, mint korábban feltételezték. „A geopolitikai feszültségek, a logisztikai útvonalak zavarai és a kereskedelempolitika kisebb kiszámíthatósága megváltoztatják azt a környezetet, amelyben a régió gazdaságai működnek” – magyarázta a CEPAL, ezzel indokolva a lefelé irányuló korrekciót.

A regionális átlag azonban jelentős különbségeket takar az egyes országok között. A CEPAL előrejelzései szerint Guyana gazdasága 2026-ban az olajipar bővülésének köszönhetően 22 százalékkal növekedhet, míg Venezuela 6,5 százalékos növekedést érhet el. A skála másik végén Kuba áll, ahol 10,3 százalékos gazdasági visszaesés várható, valamint Haiti, ahol 1,5 százalékos csökkenés várható. Dél-Amerika legnagyobb gazdaságai közül Brazília várhatóan 2,1 százalékkal, Kolumbia 2,4 százalékkal, Argentína pedig 1,9 százalékkal fog növekedni.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai szerint Latin-Amerikában és a Karib-térségben továbbra is a foglalkoztatottak mintegy fele informális munkaviszonyban áll. Azok számára, akik biztos munkaszerződés, társadalombiztosítás vagy rendszeres jövedelem nélkül dolgoznak, a bruttó hazai termék növekedése nem feltétlenül jelenti életkörülményeik közvetlen javulását.

Sok fiatal számára a munkaerőpiacra való belépés még messze nem jelent gazdasági biztonságot. Az ILO szerint a 15–24 évesek munkanélküliségi rátája Latin-Amerikában és a Karib-térségben háromszor olyan magas, mint a felnőtteké. Ugyanakkor a foglalkoztatott fiatalok 56 százaléka informális munkaviszonyban áll. Ez a helyzet fokozza a bizonytalanságot azzal kapcsolatban, hogy sikerül-e stabil munkát találni és szakmai karriert építeni. Egy ILO-jelentés emellett leírja azoknak a fiataloknak a nehézségeit, akik ugyan az oktatást jobb lehetőségekhez vezető útnak tekintik, de mégis akadályokba ütköznek, amikor képesítésüknek megfelelő állást keresnek. „A fiatalok munkaerőpiachoz való hozzáférésében fennálló hiányosságok közvetlenül hatással vannak a régió fejlődésére. Olyan inkluzív foglalkoztatáspolitikára van szükségünk, amely megkönnyíti a fiatalok számára az átmenetet a jó munkakörülményekhez” – nyilatkozta Ana Virginia Moreira Gomes, az ILO latin-amerikai és karibi regionális igazgatója.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyaránt lát pozitív tényezőket és tartós kockázatokat. Az Egyesült Államokból érkező kereslet, egyes nyersanyagok magas árai, az idegenforgalom és a migránsok által hazaküldött pénz támogatja a gazdasági tevékenységet. A kereskedelmi bizonytalanság, valamint az emelkedő energia- és élelmiszerárak azonban megnehezíthetik az infláció csökkenését. Az IMF felszólítja a kormányokat, hogy használják ki a kedvező keretfeltételeket az államadósság csökkentésére és a termelékenység növelésére.

A Világbank is arra figyelmeztet, hogy a régió gazdasági potenciálja nem vezet automatikusan tartós javuláshoz. Susana Cordeiro Guerra, a Világbank latin-amerikai és karibi ügyekért felelős alelnöke hangsúlyozta: „Most az a fontos, hogy ezeket az erősségeket megbízható politikával és olyan beruházásokkal használjuk ki, amelyek növelik a termelékenységet, jobb munkahelyeket teremtenek és emelik a jövedelmeket.”

A 2027-re várt 2,5 százalékos növekedési ráta javulásra utal, de nem garantálja a strukturális változást. A nemzetközi konjunktúraciklusoktól való függőség csökkentése érdekében a régiónak meg kell erősítenie termelési kapacitásait, diverzifikálnia kell exportját, és gondoskodnia kell arról, hogy a beruházások jó munkahelyek létrehozásához vezessenek. A kihívás nem csupán abban áll, hogy erőteljesebb növekedést érjünk el, hanem abban is, hogy ez a növekedés valóban javítsa a latin-amerikai emberek életkörülményeit.

Írta: Sven Hanfstängl Reuss, Bogotá

Forrás: Amerika21