Hatalmas szén-dioxid-tároló, lenyűgöző növény- és állatvilág, valamint sok ember otthona: az Amazonas-esőerdő rendkívüli jelentőségű. Milyen hatással járna Flávio Bolsonaro brazíliai elnökké választása?
A 2026. október 25-én tartandó brazil elnökválasztás második fordulója a nemzetközi környezetvédelmi viták középpontjában áll, mivel az eredmény messzemenő következményekkel jár az Amazonasra és a globális éghajlatpolitikára nézve. A konzervatív jelölt, Flávio Bolsonaro, az egykori elnök, Jair Bolsonaro fia, azt ígéri, hogy újra bevezeti apja környezetpolitikai, pusztító intézkedéseit. Felgyorsítani kívánja az Amazonas esőerdőinek kiirtását, és be kívánja vonni Brazíliát az Egyesült Államok „Amerika pajzsa” kezdeményezésébe, amelynek célja az energiatranszformációhoz és a védelmi rendszerekhez szükséges ritkaföldfémek és egyéb kritikus ásványi anyagok ellátási láncainak biztosítása, valamint a Kínától való függőség csökkentése.
Flávio Bolsonaro szerint az Egyesült Államokkal való együttműködésnek és a bányászati szektorban a külföldi befektetések felé való nyitásnak prioritást kell élveznie. Brazília – Kína után a világ második legnagyobb ritkaföldfém-készleteivel – kulcsfontosságú partnernek számít. 2022 óta bányászati koncessziókra irányuló kérelmek áradata indult el. A kérelmek körülbelül fele ausztrál, amerikai és kanadai külföldi vállalatok leányvállalataitól származik. A kitermelés magas víz- és energiafogyasztással, valamint mérgező vegyi anyagok használatával jár, amelyek terhelik a talajt és a vizeket.
Brazíliában a ritkaföldfém-telepek feltárására irányuló kérelmek nagy része átfedi a kistermelők vidéki települési területeit, amelyeket már régóta jellemeznek a földfoglalás, az aranybányászat, az extenzív állattenyésztés, a szójatermesztés és a peszticid-használat körüli konfliktusok. Flávio Bolsonaro győzelme esetén felgyorsulnának a kitermelési projektek, és több külföldi tőkét vonnának be beruházásokra. Inácio Lula da Silva elnök és jelölt is a kitermelésre törekszik, azonban azzal a céllal, hogy megerősítse a ritkaföldfémek feldolgozásával foglalkozó helyi iparágakat, hogy ne csak a külföldi cégek profitáljanak belőle.
Az Amazonas jövője tehát a brazil elnöki második fordulóban forog kockán. A választások máris jelentős erőviszony-eltolódást eredményeztek a kongresszusban, ahol azok a frakciók kerültek erősebb pozícióba, amelyek támogatják a bányászatot az őslakosok területein, valamint a területi és környezetvédelmi szabályok enyhítését.
Több, az Amazonas-államokban megválasztott képviselő is kiállt a bányászat mellett – akár az őslakosok területein is –, valamint a környezetvédelem további gyengítése mellett: Fernando Máximo, a Liberális Párt (PL) rondôniai szenátora „hazugságoknak” minősítette az illegális aranybányászatból származó higanyterhelésre vonatkozó tudományos megállapításokat. Az ilyen álláspontok túlmutatnak Bolsonaro pártján. Plínio Valério szenátor, a szociáldemokrata jobbközép párt tagja, akit az Amazonas államban újraválasztottak, a bányászat legalizálását követelte.
Az illegális bányászat és az erdőirtás dinamikája
Jair Bolsonaro kormányzása alatt (2019–2022) az erdőirtás mértéke az Amazonas-vidéken rekordszintet ért el. A környezetvédelmi hatóságoknál végrehajtott költségcsökkentések következtében az ellenőrzés jelentősen meggyengült. A jelenlegi, Lula vezette baloldali kormány alatt a helyzet javult. Ennek ellenére az illegális aranybányászat, valamint az erdőirtás és a tűzzel történő tisztítás a szarvasmarha-tenyésztés céljából tovább terjedt. Az Ipam nevű, közhasznú amazonasi kutatóintézet legfrissebb elemzése szerint 2016 és 2024 között az aranybányászat a bennszülött területeken csaknem hétszeresére nőtt. A rekordmagasságú aranyárak az elmúlt években új bányászati boomot váltottak ki az Amazonas-vidéken, ami az erdőirtás és a folyóparti lakosságot, valamint az őslakos közösségeket érintő higanyterhelés ugrásszerű növekedéséhez vezetett.
Az Andok–Amazonas-térség műholdas megfigyelési programja (MAAP) 2024-re rekordszámú tűzvészt jelentett, amelyek mintegy 2,8 millió hektárt pusztítottak el, és 34 százalékkal növelték az erdőirtás mértékét. 2025-ben részleges fellendülés következett be, az erdőirtás által érintett terület az elmúlt tíz év legalacsonyabb szintjére csökkent. Összességében a MAAP-program kezdete (2015) óta az Amazonas-bióm körülbelül 13 százaléka pusztult el. Flávio Bolsonaro feloldaná a jelenlegi korlátozásokat.
Regionális párhuzamok
Jelenleg az Amazonas-biom nagy részét olyan kormányok irányítják, amelyek a nyersanyag-kitermelést a természetvédelem elé helyezik. Számos amazonasi országban az elmúlt években jobboldali kormányok alakultak, olyan államfőkkel, akik ellenzik a környezetvédelmet, és támogatják a militarizációt, a bányászatot és az agráripar bővítését.
Bolíviában Rodrigo Paz elnök 2026-ban megszüntette a környezetvédelmi minisztériumot, és enyhítette a bányászati projektekre vonatkozó ellenőrzést. Perut július óta Keiko Fujimori vezeti, aki katonai erővel kíván fellépni az illegális bányászati tevékenységek ellen, és elutasítja az Escazú-i környezetvédelmi egyezményt. Kolumbia az ultrajobboldali Abelardo de la Espriellát választotta elnöknek, aki az Amazonas militarizálását hangsúlyozza, és felére csökkentette a környezetvédelmi beruházásokra szánt költségvetést. Ecuadorban összevonták a környezetvédelmi és az energiaügyi minisztériumot, és új törvényeket fogadtak el a bányászati és olajipari projektek elősegítése érdekében. Flávio megválasztása esetén az Amazonas-régió akár 95 százaléka is jobboldali kormányok ellenőrzése alá kerülne, köztük Bolívia, Ecuador, Peru, Kolumbia és Venezuela, valamint attól délre Chile.
Ha a természetvédelem már nem lenne regionális prioritás, az veszélybe sodorná azoknak a kormányközi szervezeteknek a jövőjét is, amelyek a fenntartható fejlődés és az őslakos népek jogaiért küzdenek, mint például az Amazonas-együttműködési Szerződés (OTCA) szervezete. Másrészt viszont felgyorsulhatnának azok a transzamazoniai infrastrukturális projektek, amelyek a környezetre és az őslakosokra gyakorolt káros hatásaik miatt heves bírálat tárgyát képezik – attól tart Márcio Astrini, a brazil Klímafigyelőközpont (OC) ügyvezetője, amely a klímavédelemért küzdő nem kormányzati szervezetek szövetsége.
Az őslakosok jogai és az környezetvédelmi és emberi jogi aktivisták elleni erőszak
Mint fentebb említettük, az IPAM elemzése szerint az aranybányászat a brazíliai Amazonas-vidék őslakosok által lakott területein terjed a leggyorsabban. Az Amazonas-vidéki őslakos területeken (TI) az aranybányászat által elfoglalt terület 2016 és 2024 között 562 százalékkal nőtt, ami azt jelenti, hogy ez a földkategória arányában a leginkább érintett az illegális bányászat által.
A brazil jog szerint minden ásványi anyag-kitermelési vagy bányászati tevékenység az őslakos területeken mind az érintett közösségekkel való konzultációt, mind a kongresszus jóváhagyását igényli. Az új parlament (Congreso), amely 2027-ben teszi le esküjét, dönt majd e szabályozások jövőbeli kialakításáról. A parlamentben a szélsőjobboldali frakciók már bejelentették, hogy enyhíteni fogják azokat a törvényeket, amelyek engedélyezik a bányászatot az őslakosok területein. Az őslakos szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy Flávio győzelme olyan precedenst teremtene, amelynek következtében a földterületek már nem egyértelműen az őslakos népekhez, hanem magánbányavállalatokhoz tartoznának.
Eközben több latin-amerikai országban ismét rekordszintre emelkedett a környezetvédők és az emberi jogi aktivisták elleni erőszak. A Global Witness 2026-os új jelentése szerint a világszerte dokumentált 124 környezetvédő elleni gyilkosságból 39-et Kolumbiában követtek el, ezt követi Brazília 26 gyilkossággal. Az Amazonas-vidék Bolsonaro alatt történő egyre növekvő militarizálása részben az illegális fakereskedelmet és a kábítószer-kereskedelmet is elősegíti, ahelyett, hogy védené az erdőt.
Kilátások
2023-as megválasztása óta Lula da Silva harmadik hivatali ideje alatt ugyan tízéves mélypontra csökkentette az erdőirtás mértékét, létrehozta az őslakos népekért felelős minisztériumot, és átszervezte az őslakos ügyekért felelős hatóságot. Ennek ellenére néhány ígéretét – mint például az őslakos területek egyértelmű kijelölését, valamint a parlagon hagyott földterületek földnélküli családok javára történő mezőgazdasági reformját – még messze nem valósította meg teljes mértékben. Az őslakos szervezetek a kritikák ellenére is támogatják Lulát, mert őt tartják a kisebb veszélynek egy esetleges Bolsonaro-kormányhoz képest.
A brazil második forduló eredménye döntő fontosságú lesz abban, hogy Lula alatt elért óvatos előrelépések a természetvédelem terén ismét semmivé válnak-e. Flávio Bolsonaro győzelme felgyorsítaná az erdőirtás fokozódását, a bányászat kiterjesztését, a környezetvédelmi törvények gyengítését és az Amazonas-vidék militarizálását. Ugyanakkor a ritkaföldfémekre vonatkozó amerikai stratégiába való bekapcsolódás növelné a nyersanyag-kitermelés gazdasági ösztönzőit.
Még Lula újraválasztása esetén is nagy kihívások állnának előttünk: a kormány korlátozott mozgástere, az illegális szereplők folyamatos jelenléte és a jobboldali frakciók növekvő politikai hatalma megnehezítik az Amazonas fenntartható védelmét és az őslakos népek jogainak biztosítását. A brazil civil társadalom szerint a fenyegető visszalépések ellensúlyozásához szükség van a nemzetközi közösség egyértelmű jelzésére, a környezetvédelmi és emberi jogi szervezetek támogatására, valamint a megfigyelési programokból származó aktuális adatok bevonására.
Írta: Ulrike Bickel
Forrás: Amerika21
