Brüsszel: Kuba melletti szolidaritási konferencián részt vettek neves vendégek és parlamenti képviselők. Beszélgetés Edgar Göll-lel, aki futurista és a Cuba e. V. országos hálózat elnöke.
Szeptember 30-án és október 1-jén kétnapos szolidaritási konferenciát tartottak az Európai Parlamentben Brüsszelben „Cuba Sí, Bloqueo No – Kuba igen, blokád nem” címmel. Hogyan értékelte az eseményt?
Nagyon fontosnak tartottam – különösen annak fényében, hogy az Európai Parlamentben jelenleg inkább negatív a hangulat Kubával szemben. Az első napon különböző EU-tagállamok képviselői szólaltak fel, és kifejthették véleményüket. A második napon az EU különböző országaiból érkezett szolidaritási szervezetek képviselői számoltak be munkájukról, értékeléseikről és kilátásaikról. Jó kombinációja volt a parlamenti és a parlamenten kívüli eszmecserének.
A konferencia éles ellentétben állt az Kuba-ellenes uszítással, és a baloldali frakció szervezte. Az Európai Parlament szeptember 17-én elfogadott egy állásfoglalást, amely az EU–Kuba együttműködési megállapodás azonnali felfüggesztését és az EU-szankciók bevezetését követeli Miguel Díaz-Canel elnök ellen. Hogyan értékeli ezeket a határozatokat?
A határozatok az Európai Parlament jobboldali populista pártjainak stratégiájának részei. Megpróbálják megzavarni, sőt tönkretenni az EU és Kuba közötti együttműködést, kommunikációt és kapcsolatokat. Ezzel a Trump–Rubio-rezsim bérenceivé teszik magukat az Egyesült Államokban. De pontosan ez a szerepük, és ezt is teljesítik. Vannak bizonyos országok, például Spanyolország, ahol erős ellenzék van Kuba ellen. És ők erőltetik az ilyen romboló határozatokat, amelyek elősegítik az USA nemzetközi jogsértéseit. Ez bűnrészesség az USA Kuba elleni blokádjában.
Jelentős vendégek: Che Guevara lányán, Aleida Guevarával együtt felszólalt Jeremy Corbyn, a brüsszeli kubai nagykövet, valamint európai parlamenti képviselők is. Mit tudnak felhozni a határozatok ellen?
A parlamenti képviselők és a jeles személyiségek kiemelték az Egyesült Államok Kuba-politikájának jogellenességét. Egy jogász rámutatott, hogy milyen nemzetközi jogsértések történnek így: megsértik az ENSZ Alapokmányát. Felsorolta a Nemzetközi Bíróság be nem avatkozásra vonatkozó ítéleteit. Kritizálták az amerikai blokád exterritoriális hatásait, amelyek az EU-t is érintik. A civilek kollektív büntetése a Genfi Egyezmény szerint tilos. Élesen bírálták az Európai Parlament és az Európai Bizottság bűnrészességét az amerikai blokádpolitikában.
Milyen következményekről esett szó a kubai lakosság szempontjából?
Szó volt az egészségügyi ellátásról, a mobilitásról és a közlekedési lehetőségekről, amelyek erősen korlátozottak. Ez a vállalkozásokat is érinti. A blokád célja a termelékenység és az ellátási láncok tönkretétele, így a lakosság élelmiszer-ellátásának megakadályozása is. Amikor a kubai nyári hőségben az áramellátás hiánya miatt Kubában leállnak a hűtőszekrények, az élelmiszerek órák alatt megromlanak – ahogyan Aleida Guevara kifejezően elmesélte.
Az amerikai blokád negatív következményeinek végtelenül hosszú a listája, mégis az Európai Parlament keresztény pártjai abszurd módon emberi jogi jogsértésekkel vádolják Kubát, ahelyett, hogy az amerikai kormány barbárságát ítélnék el. Tipikus „elkövető-áldozat szerepcsere” Trump-módra.
Ezzel a konferenciával egy időben, szeptember 30-án léptek hatályba a Trump-kormány új amerikai korlátozásai, amelyek célja a pénzforgalom, a gazdasági nyitásnak köszönhetően megerősödött magánszektor és az utazási forgalom további korlátozása. Többek között tovább szigorították a kubai amerikai tanulmányutakra vonatkozó, amúgy is szigorú szabályokat.
A szolidaritási mozgalmon belül nemzetközi szinten is még jobban össze kell kapcsolódnunk, és intenzívebbé kell tennünk kubai kapcsolatainkat. Fontos továbbá tájékoztatni arról, hogy a blokádpolitikának ellenére milyen utazási lehetőségek kínálkoznak Kubába.
Interjú: Annuschka Zak
Forrás: JungeWelt
