Bruno Rodríguez Parrilla kubai külügyminiszter kedden sajtótájékoztatón mutatta be a Kubát érintő amerikai blokád hatásairól szóló jelentést. A legújabb jelentés a 2025 márciusa és 2026 februárja közötti időszakra vonatkozik. A jelentést hagyományosan az ENSZ főtitkárának kérésére nyújtják be, és részletes információkat tartalmaz az amerikai kormány blokádpolitikája által az országban okozott gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi károkról.
Rodríguez külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a számok nem tükrözik közvetlenül, milyen nagy hatással van ez az egyénekre, a kubai családokra és végső soron az egész lakosságra. A blokád egy kollektív büntetés, amely teljes körű formájában már több mint nyolc hónapja szenvedést és korlátozásokat jelent a mindennapi életben. Így a kubaiaknak naponta csupán két-három órányi árammal vagy annál is kevesebbel kell beérniük, sok élelmiszer megromlik, a hőség pedig megakadályozza az alvást. A gyerekeknek félhomályban kell megírniuk a házi feladataikat, a fiataloknak nincs internet-hozzáférésük vagy szabadidős lehetőségük, a nagyszülők pedig már nem tudnak tévét nézni vagy rádiót hallgatni. Ezáltal az egész családi élet tönkremegy.
A Donald Trump elnök által január 29-én elrendelt üzemanyag-embargó megakadályozza a szállításokat – még a kifizetett szállításokat is. Ez megfélemlíti a tartályhajók tulajdonosait, veszélyezteti a hajózási társaságokat, sőt meg is tiltja számukra a hőerőművekhez vagy fotovoltaikus berendezésekhez szükséges alkatrészek és komponensek szállítását. Ezek, valamint életmentő gyógyszerek és eszközök találhatók abban a több mint 7 000 konténerben, amelyek Kubába való érkezését az amerikai kormány hajózási társaságok ellen irányuló fenyegetései akadályozzák.
Rodríguez a jelentésből idézte, hogy a blokád által 2025. március 1. és 2026. február 28. között okozott károkat 8,083 milliárd amerikai dollárra becsülik. Ez rekordérték, amely még az előző évi rekordot is felülmúlja. A blokádpolitika ezen évtizedei alatt felhalmozódott károk folyó árakon számolva 178,7 milliárd amerikai dollárt tesznek ki. Ez is rekordérték, 4,7 százalékkal magasabb, mint eddig. Rodríguez hangsúlyozta: „Minden szám mögött egy emberi arc áll. Minden blokádintézkedés mögött egy tragédia vagy egy családi dráma rejtőzik.” Mindez szenvedést és félelmet okoz a lakosság körében.
Ehhez hozzátartozik, hogy Trump januárban a kormányának kubai politikájáról feltett kérdésre így válaszolt: „Nem hiszem, hogy még több nyomást lehetne gyakorolni rájuk [Kubára], kivéve, ha bevonulnánk és elpusztítanánk az országot.” Ez ugyanaz a könyörtelen hozzáállás és ugyanaz a romboló szellem, amely a Gázai övezetben elkövetett népirtás mögött is áll. Rodríguez azonban így fogalmazott: „Kubában csend uralkodik, nem dobnak le bombákat, de ott is vannak áldozatok.”
Egy újságírónő kérdésére az Egyesült Államok által jelentett katonai fenyegetéssel kapcsolatban a kubai külügyminiszter rámutatott, hogy számos elismert forrás, elemző és amerikai nem kormányzati szervezet bizonyítékokkal szolgál arra, hogy az amerikai kormány valóban katonai előkészületeket folytat. Ez valószínűleg az egyik lehetőség, amelyet az amerikai elnök fontolóra vesz. Ezért Kubának komolyan kell vennie ezt a fenyegetést.
Végül Rodríguez hangsúlyozta: „A nemzetközi közösség túlnyomó többségével összhangban most is megismétlem, és az ENSZ-ben is meg fogjuk ismételni: szüntessék meg a blokádot! Hadd éljünk békében!”
Eközben szeptember 8-án az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 63. ülésén bemutatták Alena Douhan, az egyoldalú kényszerintézkedések emberi jogok tiszteletben tartására gyakorolt negatív hatásairól szóló különmegbízott jelentését. A jelentés a kubai kormány meghívására 2025. november 11. és 21. között Kubába tett hivatalos látogatását ismerteti. A jelentést a Tanács előtt Zaina Jallad, a jelenlegi különmegbízott mutatja be. Douhan képet tudott alkotni az Egyesült Államok által Kuba ellen bevezetett gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi blokád következményeiről. Következtetéseiben megállapította, hogy az ország ellen alkalmazott egyoldalú kényszerintézkedések pusztító hatással vannak a kubai lakosságra, és a nemzetközi jog megsértésének minősítette azokat.
Írta: Edgar Göll
Forrás: Amerika21
