A múlt vasárnap a chilei fővárosban megrendezésre került a hagyományos emlékmenet az 1973-as katonai puccs áldozataiért, amely a belvárosi elnöki palotától a központi temetőig vezetett. A „Mesa de Derechos Humanos por una Vida Digna” és a Coordinadora Nacional de Organizaciones de DDHH szervezetek hívták össze a tüntetést „Nincs visszalépés az emberi jogok terén, nincs kegyelem” jelszóval. A szakszervezetek ernyőszervezete, a CUT, Boric volt elnök Frente Amplio pártja, a Chilei Kommunista Párt és a hallgatói szervezetek felszólították tagjaikat és támogatóikat, hogy vegyenek részt a rendezvényen.
Ez volt az első olyan széles körű szövetség által szervezett, hatalmas részvétellel zajló tüntetés, amely José Antonio Kast elnök szélsőjobboldali kormánya alatt került megrendezésre. A központi temető bejáratánál tartott zárógyűlésen különböző szervezetek képviselői dicsérték a nagy létszámú részvételt, megemlékeztek az áldozatokról, és további ellenállásra szólítottak fel a szélsőjobboldali kormány és a tagadás politikája ellen.
Beszédet mondott Gaby Rivera Sánchez, az AFDD (Agrupación de Familiares de Detenidos Desaparecidos) elnöke, Maximiliano Montes, a Chilei Egyetem hallgatói önkormányzatának képviselője, Pablo Ruiz, a Coordinadora Nacional de Organizaciones Sociales y Derechos Humanos szóvivője, valamint Alicia Lira, az AFEP (Agrupación de Familiares de Ejecutados Políticos) elnöke beszédeit az Allende elnök által vezetett Unidad Popular kormány idejéből származó dalok kísérték. Az Internacionálét spontán módon a cappella énekelte az összegyűlt tömeg. A tüntetés után a hozzátartozók és barátok vörös szegfűket helyeztek el a katonai diktatúra áldozatainak emlékművénél. Ott 3.079 ember nevét vésték fel emlékezetül és figyelmeztetésül.
Fabiola Campillai szenátor, a szenátus emberi jogi bizottságának elnöke és a „Jogok az emberi méltóságért” (Mesa de Derechos Humanos por una Vida Digna) testület tagja szintén részt vett a tüntetésen. A sajtó előtt határozottan elítélte azokat a törekvéseket, amelyek az emberi jogok megsértése miatt elítélt személyek megkegyelmezésére irányulnak. Egy ilyen intézkedés elősegítheti a jövőbeli büntetlenséget. Bejelentette, hogy a következő hónapokban további akciókat szerveznek az emberi jogi kérdésekkel kapcsolatban. A fiatalabb generációt képviselve felszólalt Maximiliano Montes, a Chilei Egyetem Hallgatói Szövetségének Emlékezetkultúra és Emberi Jogok Osztályának koordinátora. A kormánytól követelte, hogy folytassa az összes emberi jogi programot költségvetési csökkentések nélkül, amivel a kormány már korábban is fenyegetőzött. Elsősorban a nemzeti keresési programot kell folytatni, hogy minden erőszakos eltűnéses esetet felderítsenek.
Az augusztus 30-i, „az erőszakos eltűnések áldozatainak nemzetközi napja” alkalmából az emberi jogi szervezetek 1 150 felderítetlen esetet emeltek ki.
Alicia Lira, az Agrupación de Familiares de Ejecutados Políticos (AFEP) elnöke, akit nemrég a Nemzeti Emberi Jogi Díjjal tüntettek ki, felszólította a résztvevőket, hogy továbbra is álljanak ki a demokrácia és az emberi jogok mellett. Ez a küzdelem része azoknak a sokrétű társadalmi problémáknak, amelyeket meg kell oldani.
Lira szó szerint így fogalmazott: „Miért vagyunk ma itt? Egy szélsőjobboldali kormány elleni kezdeményezés miatt vagyunk itt. Az emberi jogok kérdése nem csupán számunkra, az áldozatok számára fontos téma, hanem társadalmi probléma is. Minél inkább magunkévá tesszük ezt a harcot, annál nagyobb sikert fogunk elérni. Ma azzal a fenyegetéssel szembesülünk, hogy amnesztiát adnak a társadalmi zavargások elkövetőinek. Nem engedhetjük meg, és tiltakoznunk kell ellene, hogy ez az amnesztia azoknak jusson, akik embereket csonkítottak meg és gyilkoltak meg. Köztük hét fiatalunk is, akik a társadalmi zavargások során elszenvedett csonkítások miatt öngyilkosok lettek. Ma az életet és az egységet akarjuk megünnepelni. A legjobb példa arra, hogyan juthatunk el oda, az „Unidad Popular”. Előre kell lépnünk a munka világával, a környezetvédelemmel, az emberi jogokkal és a mapuche közösségekkel kapcsolatos kérdésekben. Ezt nem fogjuk egyedül megvalósítani, elvtársak. A kollektíváról van szó, arról a kollektíváról, amelyet új erővel kell életre keltenünk. Nem adjuk fel az utcát ezzel a kormánynak szemben, amelynek problémái vannak a demokráciával. Egy olyan demokráciával, amellyel nem tudunk azonosulni, mert oly sok ember életébe került. Nem engedhetjük, hogy ez a megválasztott kormány diktatúrává váljon. Elvtársak, feladat áll előttünk. A legjobb tisztelgés Allende, az eltűnt személyek és a politikai kivégzettek előtt az a zászló, amelyet hátrahagytak. És az, hogy felvesszük a zászlónkat. Harcolni az egységért, megerősíteni szervezeteinket, és ahol nincsenek, ott újakat létrehozni. Mert ez az egyetlen módja annak, hogy megállítsuk ezt a rendszert, főleg a fiataljaink érdekében. Nos, kedves harcostársaim, vigyünk magunkkal innen egy feladatot. Kedves barátaim, megtiszteltetés volt számomra. Ma az erő és az összetartás jelét adtuk. Nagyon köszönöm.”
Írta: Michael Roth
Forrás: Amerika21
