USA: Trump csökkenő népszerűsége a közbenső választások előtt új lendületet adhat a kubai emigránsoknak. Nagy a befolyásuk Washington blokádpolitikájára.
Miközben Kubában a közélet egyre inkább összeomlik, és a nemzetközi szervezetek humanitárius katasztrófára figyelmeztetnek, az USA-ban elsősorban az antikommunista keményvonalasok örülnek ennek. A Sky News-nak múlt csütörtökön adott interjújában Miguel Díaz-Canel kubai elnök a szocialista szigetország elleni szigorított amerikai blokádpolitikát az USA-ban közeledő közbenső választásokra vezette vissza: „A jelenlegi amerikai kormány a miami kubai maffiának tartozik hűséggel.”
Novemberben kerül sor az úgynevezett „midterm”, azaz a félidős választásokra az USA-ban. Szakértők szerint a republikánusok ismét elveszíthetik többségüket a Kongresszusban. A munkaképes lakosság rossz gazdasági helyzete, különösen az Irán elleni támadó háború következtében emelkedett benzinárak, rossz közvélemény-kutatási eredményekhez vezetnek Donald Trump amerikai elnök számára. Ebben az összefüggésben különös jelentőséggel bírnak a „swing states” (csatatér államok, azok az államok, amelyek egyik politikai táborhoz sem sorolhatók) – köztük Florida is. Itt a befolyásos, anti-kubai Contra-lobbizás dominál. A republikánusok 2022-es és 2024-es egyértelmű választási győzelmei után úgy tűnt, Florida elvesztette évtizedek óta fennálló, klasszikus „swing state” státuszát. De vannak jelek, amelyek új politikai dinamikára utalnak. A demokraták például több sikert is elkönyvelhettek a pótválasztásokon, többek között Miamiban és Palm Beach megyében, a kormányzó- és szenátusi választásokra vonatkozó közvélemény-kutatások pedig szoros versenyt jeleznek. Florida tehát ismét „kék” állammá válhat.
A kubai-amerikaiak az Egyesült Államok lakosságának kevesebb mint egy százalékát teszik ki, de jól szervezett lobbiszervezeteiknek és floridai politikai kapcsolati hálózatuknak köszönhetően jelentős befolyással bírnak az amerikai külpolitikára. Döntő lépés volt a Kubai-Amerikai Nemzeti Alapítvány (CANF) megalapítása az 1980-as évek elején. Ronald Reagan elnök támogatásával a kubai emigránsok először kaptak egy intézményesített lobbiszervezetet, amely az Egyesült Államok Kuba-politikájának egyik legfontosabb szereplőjévé fejlődött.
A CANF nagylelkű választási kampányadományok és a Kongresszussal ápolt szoros kapcsolatok révén jelentős politikai nyomást gyakorolt. Az egyik legismertebb támogatójuk Robert Torricelli demokrata képviselő volt, aki egyetlen választási évben több mint 26.000 amerikai dollárt kapott a szervezet köréből, és 1992-ben elfogadta az úgynevezett Democracy Act-et (más néven Torricelli Act), amely jelentősen kiterjesztette a Kubával szembeni gazdasági blokádot. Ehhez kapcsolódik például az 1985-ben alapított és Washington által finanszírozott propagandacsatorna, a Radio Martí (amelyet 1990-ben a TV Martí követett). Hivatali ideje elején folytatott drasztikus politikája keretében Trump tavaly rendelettel bezáratta az adót. A kubai emigránsok képviselőinek nyomására az „ikonikus rádióállomás” bezárását azonnal visszavonták. Politikatudományi kutatások rávilágítanak arra, hogy ez a politikai kör még ma is milyen egységesen lép fel abban a szándékában, hogy harcoljon a kubai szocializmus fennmaradása ellen.
A politikai lobbizás mellett az amerikai kormány már a sikertelen 1961-es Disznó-öbölbeli invázió előtt megkezdte a militáns kubai emigráns szervezetek pénzügyi és logisztikai támogatását a CIA segítségével. Az „Alpha 66” vagy a „Directorio Revolucionario Estudiantil” nevű szervezetek túlnyomórészt az 1960-as években jöttek létre, amikor az USA nyíltan támogatta a forradalmi Kubát destabilizálni próbáló erőfeszítéseket. Ma is Washington terrorista módszerekre támaszkodik: így például alig néhány hónappal ezelőtt, februárban egy tízfős legénységgel és a hajó pereméig fegyverekkel felszerelt motorcsónak hatolt be kubai vizekre. Tűzharc után a parti őrségnek végül sikerült visszavernie a támadást.
A propagandának való ellensúlyozására a kubai kormány az elmúlt hetekben egyre gyakrabban fejtette ki nyilvánosan álláspontját. A Sky Newsnak adott interjújában Díaz-Canel ismét hangsúlyozta, hogy aszimmetrikus fenyegetési helyzetről van szó, amelyben az Egyesült Államok támadóként lép fel. Havannából soha nem indult fenyegetés Washington ellen. Kuba felajánlja az Egyesült Államoknak, hogy egyenrangú partnerként működjön együtt, és baráti szomszédsági politikát folytasson. Ugyanakkor a tisztségviselő kijelentette: „Készen állunk, és nem hagyjuk magunkat sem meglepni, sem legyőzni.”
Írta: Kurt Terstegen
Forrás: JungeWelt
