Albert Panton León, Kuba sanghaji főkonzulja múlt pénteken bemutatta a szigetországban a kínai befektetésekre vonatkozó, nemrég elfogadott, 176 gazdasági és társadalmi reformot tartalmazó csomagot. Az alkalomra a Latin-Amerika és a Karib-térség, valamint a kínai Jiangsu tartomány közötti együttműködésről szóló konferencia keretében került sor, amelyet évente Jiangsu tartományban rendeznek meg.
León arra szólította fel a gazdasági fórum résztvevőit, hogy tekintsenek túl a hagyományos területeken, és „olyan ágazatokba fektessenek be, amelyek mind az ország természeti erőforrásait, mind pedig a humán tőke magas képzettségi szintjét kihasználják” – számolt be a Granma.
Napokkal korábban egy kínai kereskedelmi delegáció utazott Camagüeybe, Kubába, hogy tárgyaljon legalább kilenc közös vállalkozás létrehozásáról, többek között az infrastruktúra-fejlesztés, az elektromos mobilitás, valamint a textil- és bőráru-ipar területén. A Prensa Latina beszámolója szerint az üzleti megbeszélések során többek között azt is felmérték, hogyan lehetne megerősíteni a termelési kapcsolatokat az állami vállalatok és a nem állami vállalati formák között.
Eközben a két ország közötti első kereskedelmi közös vállalkozás, a SUMAI SA, fiókot nyit a kubai Vedado kerületben. A Cubadebate információi szerint a kiskereskedelmi üzlet építési munkálatai már javában folynak. A megnyitás időpontja még nem állapodott meg. Az üzlet nagy- és kiskereskedelmi tevékenységet is folytat majd olyan termékekkel, mint a megújuló energiaforrásokhoz szükséges berendezések, építőanyagok, vasárucikkek és háztartási cikkek.
A két ország közötti gazdasági cserekapcsolatok élénkítése a kubai parlament által a múlt hónapban egyhangúlag elfogadott, messzemenő gazdasági reformok fényében történik. A 23 stratégiai tengely mentén felépített 176 intézkedés magában foglalja a magánbanki tevékenység engedélyezését, a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó 100 fős létszámkorlát eltörlését, az állami vállalatok részvénytársaságokká alakítását, valamint a külkereskedelmi állami monopólium felszámolását.
A reformok olyan időpontban valósulnak meg, amikor Kuba állami irányítású gazdasága a beruházásokhoz és a termeléshez szükséges források hiánya miatt nagyrészt megbénult. Ennek fő oka, hogy Kuba már 64 éve az Egyesült Államok által bevezetett blokád alatt áll. Donald Trump ismét szigorította ezeket a szankciókat, harmadik országok ellen is.
A legújabb reformok heves vitát váltottak ki, különösen a nyugati baloldalon, ahol sokan párhuzamot vonnak a szovjet peresztrojka útjával, és a sziget szocializmusának végét hirdetik. Mások viszont Kubában olyan államot látnak, amely a kínai utat követi, azaz a piacok és a külföldi befektetések ellenőrzött kihasználásával fejleszti a termelőerőket, miközben a politikai hatalom döntő mértékben a Kommunista Párt kezében marad.
A múlt hónapban Miguel Díaz-Canel kubai elnök elismerte, hogy az új gazdasági intézkedések a Kínai Népköztársaságban és Vietnamban szerzett szocialista építkezési tapasztalatokra épülnek.
Írta: Satyajeet Malik
Forrás: Amerika21
