Kuba külügyminisztere, Bruno Rodríguez bírálta német kollégáját, a CDU-s Johann Wadephult a Kubáról tett kijelentései miatt. Rodríguez ezzel reagált Wadephul azon kijelentésére, miszerint az Egyesült Államok által Kuba ellen bevezetett blokád nem létezik.
A német külügyminisztérium múlt vasárnapi nyílt napján egy polgár azt kérdezte Wadephultól, hogy miért nem bírálja a szövetségi kormány egyértelműbben az Egyesült Államok Kuba elleni blokádját, mint illegális és a nemzetközi joggal ellentétes intézkedést. Wadephul így válaszolt: „Nem látok olyan blokádot, amilyet ön leírt”.
Kubában „igazságtalan rezsim” uralkodik, és a kubai lakosság életkörülményeinek javulásához elengedhetetlen feltétel, hogy az országot „jobban kormányozzák” – állította a konzervatív miniszter. Kuba a múltban „nagyon jelentősen” profitált a venezuelai gazdasági kapcsolatokból és olajexportból. „Ez már nem így van” – így jellemezte Wadephul a venezuelai elnök január 3-i, az USA által végrehajtott katonai akcióval történő elrablásának következményeit.
Kuba külügyminisztere, Rodríguez csütörtökön a közösségi médiában éles kritikával reagált. Felkérte Wadephult, hogy olvassa el az Európai Unió legfrissebb jelentését az ENSZ főtitkárának, valamint az EU vonatkozó állásfoglalását az ENSZ Közgyűlésében e témával kapcsolatban.
Emellett Wadephulnak tájékozódnia kellene azokról a szankciókról is, amelyeket német vállalatok és állampolgárok ellen is kiszabtak. Ezek az amerikai Helms–Burton-törvényen alapulnak, amelyet 1996-ban Bill Clinton elnöksége alatt fogadtak el, és Trump elnöksége alatt léptettek életbe. A törvény lehetővé teszi az amerikai állampolgárok számára, hogy pert indítsanak olyan harmadik országbeli vállalatok ellen, amelyek az 1959-es kubai forradalom utáni államosításokból származó vagyonnal kereskednek.
Rodríguez azzal vádolta Wadephult, hogy álláspontjával megsérti az európai és a német jogot, konkrétan az 1996. november 22-i 2271/96/EK tanácsi rendeletet, amely védelmet nyújt a harmadik országok törvényeinek extraterritoriális hatálya ellen.
„Hogyan lehet nem elismerni egy olyan energiablokád bevezetését, amely súlyos megsértése a nemzetközi jognak, kollektív büntetést jelent, humanitárius károkat okoz, és akadályozza a szabad kereskedelmet, valamint a hajózás szabadságát?” – írta Rodríguez. Azt is megkérdezte, hogy Wadephul ismeri-e a német kancellár nyilatkozatát, amelyben elutasította az Egyesült Államok Kuba elleni katonai fenyegetését.
Kuba évek óta mély gazdasági és energiaválságban van, amelyet január óta az amerikai energiablokád jelentősen súlyosbított. Donald Trump amerikai elnök büntetővámokkal fenyegette meg minden olyan országot, amely továbbra is olajat szállít Kubának.
A hajókat, amelyeket Kuba a világpiacon szerződött le, az amerikai parti őrség elfogta. Ezért az év eleje óta csupán egyetlen olajszállító hajó érkezett Kubába. Május elsején Trump végül elnöki rendelettel szankciókkal is fenyegetett azokat a külföldi vállalatokat, amelyek a kubai gazdaság kulcsfontosságú területein tevékenykednek.
Az üzemanyaghiány következményei jelentősen visszafogták a már korábban is meggyengült szigetország gazdaságát, és súlyosbították a humanitárius helyzetet: napi, hosszan tartó áramkimaradások, rövidített munka- és tanítási idő, a személy- és áruszállítás leállása, vízhiány, lemondott műtétek, romlott élelmiszerek és felhalmozódó hulladékok, valamint az infláció emelkedése jellemzi a helyzetet.
Az ENSZ ezzel kapcsolatban többször is figyelmeztetett egy humanitárius válságra, amely elsősorban a társadalom legsebezhetőbb rétegeit érinti. „A 2026 eleje óta érvényben lévő üzemanyag-korlátozások és a külterületi szankciók legutóbbi szigorítása közvetlenül károsítja a kubaiakat, különösen a legsebezhetőbbeket” – mondta Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa.
Ahogyan Sandra Weiss politológus és volt diplomata az IPG-Journalban kifejtette, az EU Kubával kapcsolatban „saját magát szorította ki a játékból”. Először is Trump szankciói arra kényszerítették a legtöbb európai vállalatot, hogy kivonuljon Kubából, „anélkül, hogy Brüsszel bármit is tett volna ellene”. Röviddel ezután az Európai Parlament – a jobboldali és konzervatív képviselők többségével – szankciókat követelt Miguel Díaz-Canel kubai elnök ellen, valamint a Kubával való együttműködés megszüntetését, „tehát teljes mértékben Trump szellemében, anélkül, hogy akár a legcsekélyebb mértékben is saját ötletekkel állt volna elő az európai érdekek védelmében” – mondta Weiss. Ezt az EU „geopolitikai és geoökonómiai jelentőségvesztésének újabb apró lépésének” tekinti.
Forrás: Amerika21
