A brazil nagyvárosban a lakosok egyre gyakrabban kerülnek a rendőri bevetések kereszttüzébe. A vagyoni bűncselekmények, például a kábelellopás, nagy léptékben zajlanak.
Először is: Rio de Janeiro nem tartozik Brazília legerőszakosabb városai közé. Ezek elsősorban az ország északkeleti részén találhatók, amint azt a brazíliai szövetségi kormány által nemrég bemutatott „2026-os erőszak-atlasz” legfrissebb adatai is mutatják, amelyek 2024 végéig terjedő időszakra vonatkoznak. A 20 legerőszakosabb város közül 17 az északkeleti régióban, kettő az északi régióban, egy pedig a középnyugati régióban található. Ezt a szomorú listát a következő három város vezeti: Maranguape Ceará (CE) államban, ahol a becslések szerint 100 000 lakosra 87,2 gyilkosság jut; Jequié Bahia (BA) államban, ahol 100 000 lakosra 79,4 gyilkosság jut; valamint Maracanaú (CE) államban, ahol 100 000 lakosra 74,1 gyilkosság jut.
A legveszélyesebb brazil államfővárosok között sem található meg Rio. Ezt a listát Salvador vezeti, 100 000 lakosra jutó 52,7 gyilkossággal. Ezt követi Maceió (45,9), Macapá (45,6), Recife (45,5) és Fortaleza (42,2). Rio de Janeiro-ban 2024-ben „csupán” 1 420 szándékos emberölést regisztráltak. Ez 100 000 lakosra vetítve 21,1 gyilkosságot jelent. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Cukorsüveg-hegy lábánál fekvő metropolisz egy angyalok városa lenne. Összehasonlításképpen: a gyilkossági ráta – amelybe a véletlen emberölés és a gyilkossági kísérlet is beletartozik – 2024-ben Berlinben körülbelül 1,6 eset volt 100 000 lakosra vetítve.
Még messze nem minden
A Szövetségi Tervezési és Költségvetési Minisztérium megbízásából az Alkalmazott Gazdaságkutatási Intézet és a Brazil Közbiztonsági Fórum által összeállított 2026-os erőszakstatisztika azonban nem tartalmazza azokat a személyeket, akiket a rendfenntartó erők „állítólag” önvédelemből lelőttek. Ezek az adatok más statisztikákban találhatók meg.
A „Fogo Cruzado” (Kereszttűz) Intézet egyik tanulmánya szerint 2025-ben a Rio-i nagyvárosi régióban legalább 460 ember halt meg rendőri bevetések során. Tavaly októberben egyetlen rendőri razzia a „Comando Vermelho” kábítószer-szervezet ellen a Rio de Janeiro-i Penha és Alemão favela-komplexumban 122 ember életét követelte – ez a legmagasabb áldozati szám egy rendőri művelet során Brazília közelmúltjának történetében, az Amerika-közi Emberi Jogi Bizottság szerint.
A feltételezett „világ legszebb városában” azonban nem feltétlenül kell favelában lakni ahhoz, hogy lövöldözések áldozatává váljon az ember. Így a fegyverek használata rablásos támadások során ebben a milliós nagyvárosban idén ismét jelentősen megnőtt. A „Fogo Cruzado” adatai szerint 2026 januárja és április 21. között a Rio-i agglomerációban már 48 embert lelőttek kísérletben lévő vagy végrehajtott rablások során, és 53 embert meglőttek. Ez a szám az elmúlt öt év legmagasabb értéke ebben az időszakban.
„A riói rablások során bekövetkező lőtt sebek számának folyamatos emelkedése jól mutatja, milyen szorosan összefonódik a fegyveres erőszak a lakosság mindennapi életével. A számok azt mutatják, hogy a rablás már nem csupán vagyon elleni bűncselekmény, hanem a fegyveres erőszak egyik fő motivációjává vált” – magyarázza Carlos Nhanga, a „Fogo Cruzado” regionális koordinátora. A statisztika tehát alátámasztja, hogy a bűnözés jellege megváltozott – egy gátlástalan erőszak kultúrája felé mozdult el.
Ennek során a kaszárnyában állomásozó állami rendőrség, a Policia Militar lőfegyver-használata aligha dicséretes szerepet játszik a rablások leküzdésében. Gyakran ugyanis csak akkor kerül sor tűzharcra, amikor a rendőrök megjelennek, és a körülálló lakosságra való tekintet nélkül tüzet nyitnak vagy viszonozzák a tüzet: a cariocák – így nevezik Rio lakóit – a kereszttűzbe kerülnek.
„Eltévedt golyó megöl egy gyereket”
Sajnos az ilyen címek is továbbra is mindennaposak Rióban. A „Fogo Cruzado” szerint 2016 januárja és 2026 között a nagyvárosi régióban 776 gyermeket és fiatalt lőttek meg, közülük 346-ot rendőri bevetések során. 144 gyermek és fiatal halt meg a visszapattanó golyók miatt, legutóbb a 12 éves Bento Costa Petillo Bezze: egy eltévedt golyó, az úgynevezett „bala perdida”, halálos sebet ejtett rajta május 31-én, vasárnap délután, amikor más gyerekekkel együtt a Quitanda favela szomszédságában lévő lakótelep udvarán játszott.
Tarcísio Motta (Psol-RJ) szociáldemokrata szövetségi képviselő ezt követően a biztonságpolitika történelmi kudarcát bírálta a lakosság védelme terén. „Több mint 30 éve a jobboldal kormányozza az államot, fegyverekkel árasztja el, mindenféle bűnözői csoporttal szövetségre lép, a lövöldözéseket mindennapossá teszi, erősíti a bandákat és a milíciákat, és mészárlásokat követ el a szavazatok megszerzése érdekében. Eközben pedig újabb családot tép szét” – panaszolta.
Ugyanígy jellemzőek az olyan halálos tévedések is, mint a tavaly májusi eset: São Gonçalo Jardim Catarina negyedében az állami rendőrök két kőműves építőszerszámait puskáknak nézték, és habozás nélkül lelőtték a két munkást. Egy 25 éves motorkerékpáros futár pedig egy rendőri akció során az Ilha do Governadoron halálos lövés érte a hátába, mert a rendőrök feltételezték, hogy kábítószer-kereskedő vagy menekülő gyanúsított.
Áprilisban az Igazságügyi és Közbiztonsági Minisztérium egy szenzációs vizsgálatot tett közzé a rendőri erőszakról Rióban. Ez a Lauro Jardim újságíró által végzett vizsgálat azt mutatja, hogy nyilvánvalóan csak a riói rendőrök „kisebbsége” hajlamos a „lövöldözésre”. Az elmúlt 15 évben a Rio de Janeiro államban történt rendőri bevetések során bekövetkezett halálesetek 50 százalékáért mindössze 371 rendőr volt felelős a mintegy 45 000 fős rendőri állományból.
Áramszünet kábellopás miatt
Egy másik bűncselekmény, amely egyre nehezebbé teszi a cariocák életét, a kábellopás – egy virágzó üzletág, amelyből elsősorban a fémújrahasznosítók, a rézfeldolgozók és az acélgyárak profitálnak. A piszkos munkát a szegények végzik. Régebben Rio egyes városrészeiben, például Santa Teresában, az áram és az internet általában csak akkor ment el, ha kicsit erősebben esett az eső. Ma a kábelrablás miatt az áramszünet bármikor és bárhol bekövetkezhet. A fő okok a növekvő elszegényedés, a munkanélküliség, a galoppozó bér- és élelmiszer-infláció, valamint a rézérc magas ára.
Úgy tűnik, hogy sok, a társadalom peremére szorult carioca és az északkeletről érkezett elszegényedett bevándorló nem lát más kiutat, mint letépni a kábeleket az oszlopokról, valahol az út szélén felgyújtani a műanyag szigetelést, és a mérgező füstfelhők között így megtisztított rézet centavókért eladni a fémhulladék-kereskedőknek vagy az újrahasznosító cégeknek. Mára már szervezett bandák is működnek, amelyek még a föld alatt fekvő kábeleket is ellopják.
Csak 2026 januárja és áprilisa között a Light áramszolgáltató vállalat 387 kábelellopást regisztrált a riói koncessziós területén, összesen 38 kilométer hosszúságban. Összességében a Light 2023 és 2025 között 435 kilométer rézvezeték eltűnését jelentette, ami 255 000 carioca áramellátását szakította meg. A vállalat a kárt 45 millió realra, alig tíz millió euróra becsülte.
A bűncselekmény következményei a város minden kerületében, beleértve a drága déli övezetet is, érezhetők: például kivilágítatlan utcák, áram és internet nélküli egyetemek és iskolák, nem működő közlekedési lámpák, valamint nem ritkán leállított Supervia, Rio de Janeiro városi villamoshálózata.
Írta: Norbert Suchanek
Forrás: JungeWelt
