A kormány jogalapot teremtett egy katonai beavatkozáshoz. Az útlezárások elleni támadások tovább élesítik a konfliktust.
A bolíviai tüntetők folytatják országos tiltakozásaikat és útlezárásaikat a magasabb bérekért, az üzemanyaghiány megszüntetéséért és az állami megszorító intézkedések ellen. A Rodrigo Paz elnök vezette kormánnyal való konfliktus egyre jobban eszkalálódik. Paz nyilvánvalóan a hadsereg bevetését tervezi.
Ezt a nemzetgyűlés által vasárnap elfogadott, a rendkívüli állapotot szabályozó új törvény teszi lehetővé. Ez lehetővé teszi az elnök számára, hogy rendelet útján 90 napos rendkívüli állapotot hirdessen ki. A rendkívüli állapot meghosszabbítása a parlament jóváhagyásával lehetséges.
A törvény egyik központi eleme a „bekövetkezett operatív túlterhelés” fogalma, amely lehetővé teszi a fegyveres erők bevetését, ha a rendőrség saját erőforrásaival nem képes kezelni a helyzetet.
Úgy tűnik, hogy ez az intézkedés még a kormányon belül is vitatott. A törvény bejelentését követően Marcelo Salinas védelmi miniszter és Beatriz García oktatási miniszter lemondott. A Telesur beszámolója szerint megtagadták a rendkívüli állapot kihirdetéséről szóló rendelet aláírását.
Az intézkedés mindössze egy héttel azután lép hatályba, hogy eltörölték azokat a jogi korlátozásokat, amelyek korlátozták a fegyveres erők bevetését tüntetések során.
A bolíviai törvényhozás jóváhagyása éles kritikát váltott ki a tüntetők körében. A bolíviai szakszervezetek ernyőszervezete (COB) a képviselők népárulásáról beszél. A Tupac Katari parasztszövetség a törvényt a bolíviai alkotmány megsértésének tekinti, és a lakosság elleni mészárlásoktól tart. Hasonlóan nyilatkozott Bolívia volt baloldali elnöke, Evo Morales a Radio Cochabamba-nak adott interjúban, és a törvényt „gyilkolási engedélynek” nevezte.
Míg a kormány a katonaság általi erőszakos blokádok felszámolására készül, az igazságszolgáltatás több tüntetésvezetőt letartóztatott. A Telesur adatai szerint Justino Apaza, a COB el alto-i mozgósításainak központi alakja ellen hat hónapos előzetes letartóztatást rendeltek el. A rendőrség emellett erőszakkal letartóztatta Simona Quispe-t, a baloldali MAS párt volt szenátorát, valamint Yesenia Vargast, a Carrasco kokatermesztők szövetségének volt ügyvezetőjét.
A COB nyilvános nyilatkozatban reagált az állami repressziókra: „Az állami elnyomó erők titkos és bűnözői műveleteket hajtanak végre, amelyek során álarcos személyeket vetnek be rendszámtábla nélküli polgári járművekben […]. […] Teljesen törvénytelenül és rendkívüli erőszakkal járnak el, amikor elrabolják szakszervezeti vezetőinket […].
Ezek a megvetendő cselekmények nyíltan megsértik az állami alkotmány 51. cikkében rögzített szakszervezeti mentességet.”
A COB a kormánytól „az üldözések azonnali leállítását” követeli, és a nemzetközi emberi jogi szervezetekhez fordul, hogy „sürgősen avatkozzanak be, hogy véget vessenek ezeknek az önkényes szabadságvesztéseknek”.
A tüntetések vezetőinek letartóztatása mellett a kormány fizikai erőszakra is támaszkodik a blokádok feloldása érdekében. A Resumen Latinoamericano szerint súlyos összecsapásokra került sor San Julián településen, Santa Cruz megyében, amikor rendőrök, katonák és a szélsőjobboldali paramilitáris Unión Juvenil Cruceñista (UJC) tagjai erőszakosan megtámadták az utcai blokádban lévő embereket.
A támadás ellenére az útlezárás egyelőre fennmaradt. San Julián lakói válaszul megrohamozták a helyi rendőrkapitányság épületét, és felgyújtották azt.
Daniel Sánchez, San Julián városi tanácsosa élesen bírálta a nemzeti és szövetségi hatóságokat, és azzal vádolta őket, hogy engedélyezik a lakosság elleni támadásokat. Tupac Katari az ENSZ-nél, az Amerika-közi Emberi Jogi Bizottságnál és az Amnesty Internationalnél is elítélte a kormány fellépését.
A kormány részéről elkövetett hatalmas támadások ellenére eddig csupán nyolc útlezárást szüntettek meg. Az RTP Bolivia szerint a hét elején az országban még 93 útlezárásból 85 volt aktív. A tüntetők nyilvánvalóan nem hagyják magukat megfélemlíteni, és ragaszkodnak politikai követeléseikhez. Ez a COB nyilatkozatából is egyértelműen kiderül. A nyilatkozat a következő szavakkal zárul: „A munkások hangját és jogait nem lehet elnyomással elhallgattatni!”
Írta: Yannik Mallmann
Forrás: Amerika21
