A felvonulások 2018 óta évente megrendezésre kerülnek. A két ország diplomáciai kapcsolatai már korán megkezdődtek. A polgárháború idején Izrael fegyvereket szállított.
Különféle programokkal ünnepelték az evangélikus egyházak, magániskolák, valamint az izraeli-guatemalai baráti társaságok Izrael 78. alapításának napját Guatemalában. Szombaton néhány száz ember vonult fel Guatemala-városban egy tüntetésen, hogy megünnepeljék az „Izrael és Guatemala közötti barátságot”. A felvonulást, amelyen Alon Lavi, Izrael guatemalai nagykövete is részt vett, az Iluminando Naciones evangélikus egyház és más szervezetek szervezték.
A felvonulás a guatemalai-izraeli barátság napjának keretében került megrendezésre, amelyet 2018-ban a kongresszus határozott meg, és amelyet „Izrael Állam és a Guatemalai Köztársaság közötti barátság nemzeti napja” hivatalos címmel évente májusban ünnepelnek.
Már csütörtökön egy hivatalos ünnepségen a parlamentben emlékeztek a két állam között szintén 1948-ban létrejött diplomáciai kapcsolatokra. Pénteken több mint 200 evangélikus lelkész találkozott a „gazdag városban”, Cayalában, a főváros, Guatemala-város elzárt, exkluzív lakó- és bevásárlónegyedében. Az eseményen „tiszteletben részesítették azokat a lelkészeket, akik jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy az ország 40 megyéjében utcákat vagy tereket nevezzenek el Izrael fővárosáról, Jeruzsálemről” – állt egy guatemalai volt ösztöndíjasok által Izraelben írt bejegyzésben. A szöveget többek között az Israel en Guatemala szervezet, amely magát kormányzati szervezetnek nevezi, megosztotta a Facebookon. Jeruzsálemnek Izrael fővárosaként való megnevezése vitatott, és csak kevés állam ismeri el. A nemzetközi jog szerint Kelet-Jeruzsálem Palesztina fővárosa, míg a város történelmi központját nemzetközi övezetként az ENSZ igazgatása alá kellene helyezni.
Összességében azonban a tevékenységek kisebb léptékűek voltak, mint 2025-ben. Akkor csak a második legnagyobb városban, Quetzaltenangóban több ezer ember vonult fel a városon keresztül egy tüntetésen, amelyen akkor az izraeli nagykövetség tisztviselői és Quetzaltenango akkori kormányzója, Mayra López is részt vettek. A felvonuláson különböző evangélikus magániskolák teljes osztályai vettek részt.
Roxana Gramajo, aki Guatemalavárosban aktívan részt vesz a Palesztinával való szolidaritásban, az amerika21-nek nyilatkozva elmondta, hogy ezeknek a tevékenységeknek a nagy része „vallási szinten zajlik, evangélikus egyházak és magániskolák szervezésében, ahol az Ószövetség alapján tanítják Izrael megalakulását […]. Abszurd, hogy ezeken az eseményeken Izrael függetlenségéről beszélnek. Függetlenség kitől? Izrael nem volt megszállt terület, hanem Palesztina területén jött létre”.
A guatemalai polgárháború (1960–1996) idején a két ország diplomáciai kapcsolatai fennmaradtak. Izraeli oldalról jó kapcsolatokat ápoltak az akkori jobboldali katonai kormányokkal (erről a miamerikank.hu beszámolt). Amikor az USA 1977-ben a nyilvános nyomás hatására ideiglenesen felfüggesztette a fegyverszállításokat Guatemalába, Izrael lépett a helyébe, és az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején fegyvereket, lőszert és nehéz hadi felszerelést szállított Guatemalába.
Az 1970-es és 1980-as évek a 36 éves polgárháború legvéresebb időszakának számítottak, amelyben legalább 200.000 ember vesztette életét, többségük civil.
Guatemala az egyik olyan ország Latin-Amerikában, ahol a legmagasabb az evangélikus keresztények aránya, a lakosság körülbelül 45 százalékát teszik ki. Sok egyház nagyon befolyásosnak számít, és állítólag jó kapcsolataik vannak a politikai pártokkal, főleg a jobboldaliakkal és a szélsőjobboldaliakkal. Az egyházak többsége az USA-ból származik; az evangélikus egyházak fellendülést éltek át az egykori diktátor, Efraín Ríos Montt kormányzása alatt (1982/83), akinek hivatali ideje alatt a polgárháború legvéresebb szakasza zajlott. Montt maga is lelkész volt az Egyesült Államokból származó protestáns Church of the Word (Ige Egyháza) nevű egyházban. Guatemalában egyesek azt állítják, hogy az evangélikus egyházakat szándékos ellenmodellként hozták létre az országban, mert a katolikus egyházban az 1970-es és 1980-as években széles körben elterjedt a felszabadítási teológia.
Írta: Thorben Austen
Forrás: Amerika21
