Az Egyesült Államok venezuelai agresszióját követő néhány hónappal az átmeneti kormány engedélyezi az amerikai repülőgépek átrepülését.
Sok venezuelai számára ez országuk területi integritásának és szuverenitásának újabb megsértését jelenti: csütörtökön (helyi idő szerint) Yván Gil külügyminiszter a nemzeti televízióban bejelentette, hogy a Delcy Rodríguez vezette ideiglenes kormány engedélyezte az amerikai nagykövetségnek, hogy szombaton „evakuációs gyakorlatot” hajtson végre a fővárosban, Caracasban.
A gyakorlat célja „lehetséges orvosi vészhelyzetek vagy katasztrófák” megelőzése. A közlemény szerint két amerikai repülőgép „ellenőrzött átrepüléseket hajt végre Caracas felett, és az amerikai nagykövetség területén landol”. Ez különösen aggasztó, tekintettel az idei január 3-án végrehajtott amerikai katonai beavatkozásra. Akkor az amerikai hadsereg több mint 150 repülőgéppel, helikopterrel és drónnal hatolt be a venezuelai légtérbe, számos katonai, de polgári célpontot is bombázott, és elrabolta a venezuelai elnököt, Nicolás Madurót, valamint feleségét, Cilia Flores-t, és az Egyesült Államokba vitte őket. Több mint 100 ember – katonák és civilek, köztük 32 kubai – vesztette életét.
A hivatalos közlemény továbbá kijelenti, hogy az evakuációs gyakorlat „a venezuelai légügyi hatóságokkal és más, az engedélyezésért, felügyeletért és biztonsági protokollokért felelős venezuelai intézményekkel együttműködésben” fog zajlani. A venezuelai Vöröskereszt fogja „koordinálni a gyakorlatnak az evakuálással és a sürgősségi ellátással kapcsolatos részeit”.
Mind Venezuelán belül, mind nemzetközi szinten hamar megérkezett a bejelentéssel kapcsolatos kritika. A tavaly közepe óta kolumbiai száműzetésben élő venezuelai ügyvéd és aktivista, María Alejandra Díaz, aki a kormányt már évek óta bíráló „Bloque Histórico Popular” (Történelmi Népi Blokk) csoport tagja, az X-en írta, hogy kategorikusan elutasítja az állítólagos gyakorlatot: „Nincsenek ártalmatlan manőverek, ha arról a nagyhatalomról van szó, amely a történelem során újra és újra beavatkozott Amerika szuverén népeinek ügyeibe, blokkolta és megtámadta őket”. A venezuelai légtérben végzett külföldi repülési műveletek engedélyezése „politikai alávetés aktusát és a nemzeti méltóság megsértését jelenti” – folytatta Díaz. Felhívta a venezuelai népet, hogy „maradjanak éberek minden olyan kísérlettel szemben, amely normalizálni próbálja köztársaságunk külföldi alávetését”.
Az amerikai agresszió január eleje óta alig telik el két hét anélkül, hogy magas rangú amerikai tisztviselők látogatnának Venezuelába. A lista hosszú: már januárban John Ratcliffe, a CIA igazgatója Caracasba utazott, és ott találkozott Rodríguez ideiglenes elnökkel. Szintén januárban az akkor kinevezett amerikai ügyvivő, Laura F. Dogu is Caracasba utazott. Februárban Francis L. Donovan, az úgynevezett Southern Command parancsnoka, amely az Egyesült Államok dél- és közép-amerikai, valamint karibi katonai műveleteiért felelős, látogatott az országba. Elsősorban a venezuelai hatalmas kőolajkészletek és egyéb természeti erőforrások iránti érdeklődésük miatt érkezett februárban Caracasba Christopher Wright amerikai energiaügyi miniszter, márciusban pedig Douglas Burgum amerikai belügyminiszter. Körülbelül hét évnyi diplomáciai kapcsolatok hiányát követően márciusban újra megnyitotta kapuit az amerikai nagykövetség Caracasban. Április óta John M. Barrett tölti be az amerikai ideiglenes ügyvivő tisztségét.
Az amerikai tisztviselők erőfeszítései meghozzák gyümölcsüket: az amerikai olajóriás, az Exxon Mobil hamarosan megállapodást köt Caracas-szal – számolt be csütörtökön a New York Times (NYT). 2007 óta, amikor Hugo Chávez volt elnök előrehaladt az olajipar államosításával, a vállalat már nem volt aktív Venezuelában. A NYT értesülései szerint most hat mezőn tervezik az olajkitermelést. Január végén a caracasi parlament elfogadott egy törvényt az olajszektor megnyitásáról a külföldi vállalatok számára.
Az Egyesült Államok újra megerősödött jelenléte Venezuelában nemcsak az ország már amúgy is sérült szuverenitását fenyegeti, hanem az egész latin-amerikai és karibi régiót is. Május 31-én a szomszédos Kolumbiában kiélezett elnökválasztásokra kerül sor. Várható, hogy az USA itt is közvetlenül beavatkozik majd, hogy megakadályozza a baloldali kormány folytatását. Legutóbb Donald Trump amerikai elnök segítette a szélsőjobboldali elnökjelöltek választási győzelmét Bolíviában, Chilében és Hondurasban.
Írta: Julieta Daza
Forrás: JungeWelt
