Viták a migrációs politikáról és az iráni háborúról. A Vatikán egykori illegális bevándorlót nevez ki püspöknek Nyugat-Virginiában. A kinevezés szimbolikus tiltakozásnak számít.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter, aki latin-amerikai származású katolikus, ma Rómában találkozik a katolikusok fejével, az amerikai XIV. Leo pápával. Nyilvánvalóan a Fehér Ház és a Vatikán közötti feszültségeket kívánják enyhíteni. Sok latin-amerikai, akiknek nagy többsége szintén katolikus, ezért izgatottan várja a találkozót.
A feszültségek Washington és a Vatikán között az elmúlt hetekben jelentősen fokozódtak. Donald Trump többször is támadta XIV. Leo pápát az iráni háborúval és az amerikai migrációs politikával kapcsolatos kritikája miatt.
A konzervatív műsorvezető, Hugh Hewitt interjújában kijelentette, hogy a pápa „sok katolikust és sok embert” veszélyeztet, mert állítólag elfogadhatónak tartja, „ha Irán atomfegyverrel rendelkezik”. Ezenkívül Trump „gyengének” nevezte a pápát. Néhány héttel ezelőtt felháborodást keltett egy Trump által terjesztett, mesterséges intelligenciával készített kép, amelyen Krisztus-szerű megváltóként ábrázolták.
A Vatikán azonban valószínűleg tudatosan küldött rejtett jelzéseket az Egyesült Államoknak. 2026. május 2-án XIV. Leó pápa kinevezte az El Salvadorból származó Evelio Menjívar-Ayala papot a nyugat-virginiai Wheeling-Charleston egyházmegye új püspökévé.
Ugyanezen a napon a Szentszék bejelentette a kolumbiai pap, Juan Gómez kinevezését Laredo püspökévé a texasi határvidéken, valamint két új segédpüspök kinevezését a washingtoni érsekségbe. Utóbbiak közül az egyik Gary Studniewski, egykori katona és jelenlegi plébános, a másik pedig Robert Boxie III, az ország legfiatalabb afroamerikai püspöke.
Míg Washington bevándorláspolitikájában az elrettentésre, a represszióra és az ICE hatósági intézkedéseire támaszkodik, a Vatikán ezekkel a kinevezésekkel erősíti az Egyesült Államok kisebbségeit. Különösen Menjívar-Ayala esetében olyan életrajzot állít a középpontba, amely a menekülés, a menedékkeresés és a társadalmi integráció szimbóluma. Menjívar-Ayala, aki ma 55 éves, 1990-ben, az el-salvadori polgárháború elől menekülve, papírok nélkül érkezett az Egyesült Államokba. Évtizedekkel később most az USA egyik legfehérebb és politikailag legkonzervatívabb államában lesz püspök.
Nyugat-Virginia 2000 óta szilárdan konzervatív kézben van, és a republikánusok minden választáson tovább növelték előnyüket. Donald Trump másfél évvel ezelőtt 70 százalékos szavazati arányt ért el ott.
Menjívar-Ayala azok közé az egyházi hangok közé tartozik, akik nyíltan bírálják ezt a politikát. A Catholic Standardban megjelent cikkében a kormányzati intézkedések „sokkoló és megfélemlítő” stratégiájáról beszélt, amely túllép a puszta jogérvényesítésen, és megsérti az alapvető emberi jogokat. Kritikája saját tapasztalatain alapul. „That could have been me” (Ez én is lehettem volna) – mondta a migránsok elleni razziákra utalva.
Az is figyelemre méltó, hogy Menjívar-Ayala Nyugat-Virginiában vállalt szolgálatot, mivel a latin-amerikaiak ott csak kisebbséget alkotnak. A katolikus egyház így a migráns periféria egyik képviselőjét küldi egy olyan társadalmi környezetbe, amelyet a gazdasági hanyatlás jellemez. Első beszédében az új püspök hangsúlyozta: „I want to listen to the poor” (Hallgatni akarok a szegényekre). Hallgatni akar a szegényekre, a kirekesztettekre, a bérmunkásokra és a munkanélküliekre.
Ez a hangsúly a felszabadítási teológia hosszú hagyományához kapcsolódik, amelyet például Óscar Romero testesített meg (róla a miamerikank.hu beszámolt). Menjívar-Ayala is arra hív fel, hogy a migránsokban ismerjük fel „Krisztus arcát” – ez egy olyan megfogalmazás, amely egyszerre vallási és politikai, és olyan politikával száll szembe, amely az embereket papírok és származás alapján osztályozza.
A kinevezés így több, mint egy egyházi személyzeti döntés. Olyan rend elleni tiltakozásként értelmezhető, amelyben a migrációt biztonsági problémaként kezelik. Talán ebből felismerhetők a hegemón diskurzusban bekövetkezett törések is, valamint annak a lehetősége, hogy még az ultrakonzervatív körökben is más perspektívák hallathatják a hangjukat. Menjívar-Ayala maga óvatosabban fogalmaz. A meghallgatásról, a „nyitott szívről” beszél.
A katolikus jelenlét Nyugat-Virginiában erősen az ipari jellegű északnyugatra koncentrálódik, és jelentősen gyengébb a vidéki bányavidékeken. Az új püspök Wheeling-Charleston egyházmegyéje egyes régiókban fontos társadalmi és intézményi szerepet játszik, különösen az oktatás, a szociálpolitika és a plébániai munka terén.
Írta: Max Böhnel
Forrás: Amerika21
