A demokraták egyértelműen fogalmaztak kubai látogatásuk során. A parlamenti képviselők törvényjavaslatokat terjesztettek elő a blokád ellen.
Az amerikai képviselőház két demokratikus képviselője a múlt héten Kubába utazott, és szokatlanul egyértelmű értékelést adott az amerikai politikáról. Pramila Jayapal képviselő (Washington állam) és Jonathan Jackson képviselő (Illinois) szombaton egy exkluzív interjúval zárta le Liz Oliva Fernández újságírónővel készített, ötnapos kubai útját.
Jackson képviselő, aki 1984-ben apját, Jesse Jackson tiszteletest kísérte el egy kubai fogoly szabadon bocsátásáról szóló tárgyalásokra, úgy nyilatkozott, hogy kormányának blokádja „háborús cselekménynek” felel meg. Jayapal képviselő szerint: „Amit teszünk, az olyan, mintha az energiainfrastruktúrát bombáznánk.” A kubai szankciókat „kegyetlen kollektív büntetésnek” nevezte. Jayapal, a Kongresszusi Progresszív Képviselőcsoport volt elnöke, aki legutóbb 2024 februárjában járt Kubában, most azt mondta, hogy az azóta bekövetkezett változás megdöbbentő. „Már akkor is sok utca kihaltnak tűnt ebben a gyönyörű városban. Az emberek már akkor is sorban álltak az ételért. De most ez még sokkal szembetűnőbb.”
A két kongresszusi képviselőt leginkább megérintő pillanat a havannai kórház újszülött-intenzív osztályának látogatása volt. Ott alig egy kilogramm súlyú koraszülöttek feküdtek inkubátorokban, amelyek áramellátásra szorulnak. És megállapították, hogy a folyamatos áramkimaradások nagyon veszélyeztetik ezeknek az életmentő készülékeknek a működőképességét. „Szívszorító volt” – mondta Jayapal: „Nem hiszem, hogy bármelyik amerikai is ilyen szenvedést akarna okozni a kubai gyerekeknek, a csecsemőknek és az anyáknak.”
Jayapal és Jackson leírták az üzemanyaghiány következményeinek láncreakcióját: összeomlott élelmiszertermelés, meghibásodott vízszivattyúk, iskolába nem járó gyerekek és rákos betegek, akik nem jutnak hozzá a kezelésükhöz. „A blokáddal fojtjuk meg a kubai népet” – mondta Jayapal. Mindkét képviselő arról számolt be, hogy látogatásuk során számos emberrel találkoztak, köztük Miguel Díaz-Canel elnökkel és Bruno Rodríguez külügyminiszterrel, valamint a kubai parlament tagjaival, vallási vezetőkkel, a civil társadalom képviselőivel, vállalkozókkal, humanitárius szervezetekkel, disszidensekkel, valamint latin-amerikai és afrikai nagykövetekkel.
„Beszélhetünk Oroszországgal, beszélhetünk Kínával” – mondta Jackson. „Természetesen Kubával is beszélhetünk.” Jayapal hozzátette: „Minél többet mesélünk a szenvedők történeteiről, annál jobban meg fogják érteni az amerikaiak, hogy a szankciók nem csak a kormányokat érintik – hanem a hétköznapi embereket is károsítják.”
A hónap elején már 52 demokrata képviselő és szenátor írt alá egy levelet, amely élesen elítélte Trump elnök kubai politikáját. A levelet Gregory Meeks képviselő és Tim Kaine szenátor kezdeményezte. Arra figyelmeztetnek, hogy a szigorított korlátozások súlyos humanitárius válságot okozhatnak Kubában. A képviselők azzal érvelnek, hogy az évtizedek óta tartó „maximális nyomás” nem eredményezett politikai változást. És hogy a legújabb intézkedések, különösen az energiaellátáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés korlátozása, felgyorsítják az infrastruktúra összeomlását, széles körű áramkimaradásokat és ellátási hiányokat okoznak, és terhet rónak a különösen veszélyeztetett népességcsoportokra, mint a gyermekek, az idősek és a krónikus betegek.
Sürgetik a kormányt, hogy változtassa meg irányvonalát, és új stratégiát kövessen Kubával szemben. Április elején az amerikai kongresszus mindkét házában demokratikus képviselők törvényjavaslatokat terjesztettek elő a blokádpolitika jelentős enyhítésére (a miamerikank.hu is beszámolt erről https://miamerikank.hu/az-amerikai-civil-tarsadalom-erositi-a-kubaval-valo-szolidaritast/).
Írta: Edgar Göll
Forrás: Amerika21
