Rodrigo Chaves, Costa Rica elnöke elrendelte országának kubai nagykövetségének bezárását, és kijelentette, hogy kormánya nem ismeri el a kubai kormány legitimitását. Kuba önkényesnek tartja az intézkedést, és az Egyesült Államok sziget elleni elszigetelési kampányának újabb lépéseként értékeli.
Chaves március 18-án jelentette be a döntést egy, az USA által adományozott kábítószer-ellenőrző állomás avatóünnepségén, amelyen az amerikai nagykövet is jelen volt. „Costa Rica nem ismeri el a kubai kommunista rezsim legitimitását, tekintettel a bántalmazásokra, az elnyomásra és a méltatlan körülményekre, amelyeket e gyönyörű sziget lakói elviselnek” – mondta Chaves a Reuters hírügynökség szerint. Hozzátette: „Meg kell tisztítanunk a féltekét a kommunistáktól.”
Costa Rica külügyminisztere, Arnoldo Andre kijelentette, hogy Kuba továbbra is fenntarthatja konzuli szolgálatait az országban.
Kuba külügyminisztériuma közölte, hogy már március 17-én diplomáciai jegyzék útján „bármiféle indoklás nélkül” értesítették őket az egyoldalú döntésről. Április 1-jétől a kapcsolatok csak konzuli szinten folytatódnak, a diplomáciai személyzetet pedig felszólították a távozásra.
Március 18-i nyilatkozatában a kubai külügyminisztérium határozottan elutasította Chávez elnök kijelentéseit. Szerintük Chávez „durván manipulálta Kuba történelmét és valóságát”, és „botrányos módon figyelmen kívül hagyta” az amerikai blokádpolitika közvetlen felelősségét a sziget életkörülményeinek romlásáért – egy tényt, amelyet Costa Rica maga is évek óta elismert.
„A Costa Rica-i állam, amelynek története az Egyesült Államok Kuba elleni politikájának alárendeltségét mutatja, ismét csatlakozik az amerikai kormány offenzívájához, amelynek célja országunk elszigetelése” – áll a nyilatkozatban. A döntést „nyilvánvalóan nyomás alatt és a nemzeti érdekek figyelmen kívül hagyásával” hozták meg.
Costa Rica lépése egy sor hasonló intézkedésbe illeszkedik a régióban. Ecuador március elején bezárta kubai nagykövetségét, és a kubai nagykövetet nemkívánatos személynek nyilvánította. Mindkét elnök korábban részt vett egy Donald Trump amerikai elnök által Floridában szervezett, „Amerika Pajzsa” névre keresztelt csúcstalálkozón, amelyen jobboldali latin-amerikai államfők vettek részt.
Kuba orvosi missziói – amelyek Havanna számára központi devizaforrást jelentenek – esetében is növekszik a nyomás. Honduras és Jamaica márciusban befejezte a kubai orvosokkal folytatott programjait, amint arról az amerikai Politico hírportál az amerikai külügyminisztérium belső dokumentumaira hivatkozva beszámolt.
A regionális változások hátterében a Trump-kormány átfogó elszigetelési stratégiája áll, amelyet Marco Rubio amerikai külügyminiszter – aki maga is kubai bevándorlók gyermeke – vezet. Ez a stratégia Kubának a terrorizmust támogató államok listájára való visszakerülésétől a katonai erővel érvényesített olajembargón át Havanna nyugati féltekén található partnerországaira gyakorolt célzott diplomáciai nyomásig terjed.
Írta: Marcel Kunzmann
Forrás: Amerika21
