Mexikóban az USA támogatásával megölték a drogbárót. A kartell tagjai országszerte megmutatják a hatalmukat. Brutális a belháború veszélye az utódlásért.
Mexikó hatalmas drogbárója, Nemesio Oseguera Cervantes, alias „El Mencho”, egy katonai akció során meghalt. Hivatalos információk szerint vasárnap halt bele sérüléseibe, miután letartóztatása után Mexikóvárosba szállították. Claudia Sheinbaum elnök „Mexikó biztonságának sikereként” ünnepelte a szervezett bűnözés ellen indított legnagyobb csapást Joaquín „El Chapo” Guzmán egy évtizeddel ezelőtti letartóztatása óta. A Guadalajara-tól 130 kilométerre délre fekvő Tapalpa településen végrehajtott műveletet a kormány „mexikói akciónak” állítja be. Valójában azonban Washington játszott döntő szerepet. Az amerikai tisztviselők szerint egy újonnan létrehozott, az amerikai hadsereg által vezetett „Joint Interagency Task Force – Counter Cartel” (Közös Ügynökségek Közötti Munkacsoport – Kartellellenes) szolgáltatta a célpontok azonosításához szükséges információkat.
A megölt drogbáró Oseguera több mint tíz éve vezette a Jalisco Nueva Generación (CJNG) kartellt, amely regionális csoportosulásból Mexikó egyik legerősebb, globálisan működő bűnszervezetévé fejlődött. Több mint 21 államban jelen lévő, globális hálózattal rendelkező, páncélozott járművekkel, rakétavetőkkel és drónokkal felszerelt kartell ellenőrzi a kokain, a metamfetamin és a fentanil központi csempészútvonalait az Egyesült Államokba, és már Európában is aktív. Már 2025-ben Donald Trump kormánya több mexikói kartellt – köztük a CJNG-t is – hivatalosan külföldi terrorista szervezetnek minősített. Washington 15 millió dolláros vérdíjat tűzött ki Oseguera fejére.
Amióta az USA a saját határain túl is katonai eszközökkel és a nemzetközi jog figyelmen kívül hagyásával folytatja úgynevezett „drogháborúját”, a mexikói kormány egyre nagyobb nyomás alá került. Trump végül az „nemzeteteken átívelő fenyegetések” elleni küzdelemmel indokolta az amerikai katonák Caracas elleni támadását és a venezuelai elnök, Nicolás Maduro elrablását. Washington ezt követően „egyoldalú intézkedésekkel” fenyegette Mexikót is, ha a mexikói kormány nem lép fel határozottabban a kartellek ellen. A CJNG elleni csapás után a Fehér Ház azonnal elismerte az akciót. Karoline Leavitt szóvivő dicsérte a két ország „kiváló együttműködését” és az amerikai titkosszolgálat segítségét.
Claudia Sheinbaum mexikói elnök számára azonban az ügy bel- és külpolitikai szempontból is kényes. Egyrészt bizonyítja cselekvőképességét a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. Másrészt pedig hangsúlyozza a növekvő függőséget az amerikai titkosszolgálati erőforrásoktól.
Oseguera halála után drámai következmények következtek be. Több mint 20 államban a kartell tagjai úttorlaszokat emeltek, járműveket gyújtottak fel, infrastruktúrát támadtak meg. A tömegközlekedés leállt, járatokat töröltek, iskolákat zártak be. Még olyan turisztikai központokban is, mint Puerto Vallarta, a közélet ideiglenesen leállt. Megfigyelők a CJNG-n belüli hatalmi vákuumtól tartanak, ami brutális háborút eredményezhet az utódlásért. „El Mencho” vezetése alatt a helyi csoportok már felvértezték magukat katonai fegyverekkel is, köztük rakétavetőkkel és páncéltörő lőszerrel.
A helyi média egy paradoxonra hívja fel a figyelmet: míg Washington terrorista szervezetnek nyilvánítja a kartelleket és katonai csapásokkal fenyegeti a szomszédos ország területét, a mexikói védelmi minisztérium adatai szerint a lefoglalt fegyverek akár 78 százaléka az Egyesült Államokból származik – legálisan vásárolták őket határ menti államokban, mint Texas vagy Arizona, majd illegálisan csempészték Mexikóba. Különösen ellentmondásos a 50-es kaliberű lőszer használata, amely az állami „Lake City Army Ammunition Plant” gyárból származik, amely valójában az amerikai hadsereget látja el, számolt be a Telesur. Ezekkel a lövedékekkel helikoptereket és rendőri egységeket támadtak meg. Mexikó megpróbálta beperelni az amerikai fegyvergyártókat milliárdos kártérítésért, de az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 2025-ben elutasította a keresetet. Így a fegyverek északról történő beáramlása változatlanul folytatódik, míg délen továbbra is civilek és rendőrök halnak meg.
„El Mencho” halála, amelyet látványos sikerként tálaltak, semmit sem változtat ezen a helyzeten, sem a kábítószer-kereskedelem társadalmi, gazdasági és politikai alapjain, és főleg nem a Mexikó és az USA közötti aszimmetrikus hatalmi viszonyokon. Amíg a „drogháború” katonailag eszkalálódik anélkül, hogy hatékonyan korlátoznák a fegyverek beáramlását és a keresletet északon, addig minden kartellfőnök likvidálása végül csak egy dolgot eredményez: a következő felemelkedését.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
