Kuba gazdaságának nehéz helyzetében, miután az Egyesült Államok elrabolta Venezuela elnökét, Nicolás Madurót, Kína támogatja baráti országát. A Cubadebate állami hírportál szerint Hszi Csing-ping államfő 80 millió dollár értékű segélyt küldött a szigetországnak. Ezen felül a Kínai Népköztársaság 60.000 tonna rizst adományoz, amelynek első szállítmányai már megérkeztek az országba.
A 80 millió dollárt elektromos berendezések beszerzésére és „az ország egyéb sürgős szükségleteire” kell fordítani. Kína emellett úgy döntött, hogy módosítja a meglévő segélyprogramok feltételeit. Ez egy 200 megawatt teljesítményű napenergia-berendezés adományát és 5000 napelem-készlet szállítását érinti távoli lakóépületek számára. A kubai külkereskedelmi minisztériummal egyeztetve már kiválasztották a végrehajtó vállalatot.
Az új segély egy korábban már jóváhagyott 30.000 tonna rizs adományhoz csatlakozik. Hétfőn átadták az első szállítmányt, a második már megérkezett a santiagói kikötőbe. A kínai állami hírügynökség, a Hszinhua szerint további szállítmányok indulnak hamarosan Kínából.
Miguel Díaz-Canel kubai elnök kedden találkozott Hua Xin kínai nagykövettel a Havannai Forradalmi Palotában, ahol a nagykövet tájékoztatta őt kormányának döntéséről. Díaz-Canel a találkozón elismerte a kínai nagykövet jelenlegi „intenzív tevékenységét” a karibi országban. Kiemelte a kétoldalú kapcsolatok állapotát és hangsúlyozta a közös projektek terén elért előrelépéseket.
Az orosz belügyminiszter szolidaritását fejezi ki
A kínai segítséggel párhuzamosan Oroszország is demonstrálta támogatását Kubának. Vlagyimir Kolokolcev orosz belügyminiszter kedden Havannába érkezett, ahol találkozott a 94 éves forradalmi vezetővel, Raúl Castróval. Az orosz nagykövetség közölte, hogy a miniszter „egy sor kétoldalú találkozót” fog tartani.
A Rossiya-1 orosz állami televíziónak Kolokolcev az Egyesült Államok fellépését „felháborító fegyveres agressziónak Venezuelával szemben” nevezte, amely bizonyítja, hogy „növelni kell az éberséget és minden erőfeszítést össze kell fogni a külső tényezők ellensúlyozására” – nyilatkozta a miniszter érkezése után.
Kedden az orosz belügyminiszter részt vett egy megemlékezésen, amelyet 32 kubai katona tiszteletére tartottak, akik az Egyesült Államok katonai csapásai során vesztették életüket Maduro elrablásával kapcsolatban.
Nyomás Washingtonból
A látogatás röviddel azután történt, hogy Donald Trump amerikai elnök jelentősen fokozta a nyomást a szocialista szigetországra. Trump figyelmeztette, hogy a havannai kormány „bukásra kész”, és felszólította Díaz-Canelt, hogy „kössenek alkut, mielőtt túl késő lesz”, anélkül, hogy további részleteket közölt volna.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy leálltak az olaj- és üzemanyag-szállítások Venezuelából, amely hosszú ideig Kuba legfontosabb energiapartnere volt. A Reuters hírügynökség a venezuelai állami olajvállalat, a PDVSA hajózási adataira és belső dokumentumaira hivatkozva arról számolt be, hogy Caracas körülbelül egy hónapja nem szállított nyersolajat és finomított üzemanyagokat Kubába.
A szállítások már Maduro január eleji elrablása előtt is visszaestek az amerikai szankciók miatt – áll a jelentésben. A hajózási dokumentumokból kiderült, hogy az utolsó finomított termékek szállítmánya december közepén indult el a venezuelai Puerto José kikötőből. Az érintett tartályhajó állítólag kikapcsolta irányjelzőit, miközben mintegy 600 000 hordó venezuelai nyersolajat szállított. Mexikó bejelentette, hogy fenntartja szállításait Kubába, de nem kívánja növelni azokat, amit Washington jelenleg tolerál.
Szombaton a kubai nemzetvédelmi tanács ülésezett, hogy „felülvizsgálja és jóváhagyja” a lehetséges támadás esetére vonatkozó terveket. A közösségi médiában terjedő téves hírekkel ellentétben azonban nem hirdették ki a háborús állapotot, csupán előkészületeket tettek egy ilyen forgatókönyv esetére.
Forrás: Cuba heute
