A chilei gazdaság 2025-ben tovább javult és konszolidálta történelmi fellendülését. E makrogazdasági adatokkal ellentétben a nemrégiben megválasztott, szélsőjobboldali José Antonio Kast elnök válságban látja az országot, és kemény megszorító politikát tervez.
A chilei tőzsde számára a tavalyi év rekordév volt. Az IPSA részvényindex, amely a 30 legnagyobb forgalmú chilei vállalatot tartalmazza, 2025-ben több mint 10 480 ponttal zárt, ami közel 58 százalékkal jobb eredmény, mint az előző évben, és összesen 72 történelmi csúcsot elérve a legmagasabb értéket érte el 32 év alatt. Így a santiagói tőzsde öt év alatt több mint 107 százalékos kereskedelmi növekedéssel zárt. November végéig a 30 IPSA-vállalat közül 28 növelte nyereségét az előző évhez képest összesen több mint 6 százalékkal, 9,81 milliárd dollárra.
A legnagyobb nyertesek a biztosítási és pénzügyi szektorból kerültek ki. A kereskedelem az év során 5,5 százalékkal nőtt, így a nagy bevásárlóközpontok, mint a Mallplaza (közel 100 százalékos növekedéssel), a Parque Arauco (92,3 százalékos növekedéssel) vagy a legnagyobb latin-amerikai légitársaság, a LATAM (88 százalékos növekedéssel) is pozitív üzleti évet zárhattak. A minimálbér 539 000 pesóra (körülbelül 506 euró, azaz körülbelül 200.000 forint) történő emelése a Gabriel Boric kormányának kezdetén érvényes 350 000 pesóhoz képest szintén hozzájárult a fogyasztói kiadások jelentős fellendüléséhez az elmúlt évben. Ezenkívül az ipari vállalatok is jelentősen növelni tudták nyereségüket. Chile legnagyobb vegyipari vállalata, az SQM, a veszteséges zónából ismét jelentősen a nyereséges zónába emelkedett, és a chilei tőzsdén a legértékesebb vállalatként szerepel. A chilei pénzügyi piac az év végére a világ egyik legjövedelmezőbb piacává vált, és minden várakozást felülmúlt. A pénzügyi szakértők ezért optimistán tekintenek 2026-ra.
A stabil növekedéshez hozzájárult a történelmileg magas réz ár, a fékezett infláció és a központi bank alacsony kamatai. Chile a világ legnagyobb exportőre ennek a nem nemesfémnek, amelynek ára meghaladja az 5,6 dollárt fontonként, ami 43 százalékos áremelkedést jelent az elmúlt évben. A 2022-es 14,1 százalékos inflációs csúcs után 2025-re 3,4 százalékra sikerült csökkenteni az inflációt. Az OECD is pozitívan értékelte a chilei reformpolitikát, és a bruttó hazai termék körülbelül 2,4 százalékos növekedését várja. A chilei peso jelentősen megerősödött az amerikai dollárhoz képest, és az amerikai valuta az év végén a legutóbbi 16 év legalacsonyabb szintjére esett vissza.
A kedvező gazdasági feltételek ellenére ez a kép nem tükröződik a munkaerőpiacon és az üzleti klímában. A munkanélküliségi ráta összességében 8,4 százalék, bár a nők foglalkoztatottsága jelentősen nőtt. Az informális szektor enyhén, 26,6 százalékra csökkent, bár itt is a nők aránya jelentősen magasabb. A fiatalok munkanélküliségi rátája 16 százalék felett továbbra is kihívást jelent, és azt mutatja, hogy a formális munkaerőpiacra való integráció akadályai továbbra is magasak. Gonzalo Valdés, az Andrés Bello Egyetem Közpolitikai Intézetének (IPPUNAB) aligazgatója szerint a gazdaság ugyan erőteljesebb fellendülés jeleit mutatja, de a vállalkozói bizalom hiánya és a munkaerő-piaci adatok még nem jelzik a teljes konszolidációt.
A meggyőző makrogazdasági adatok arra ösztönzik a jelenlegi kormányt, hogy stabil tendenciára támaszkodjon, így a többletbevételeket, különösen a rézből származókat, a régiók fejlesztésére fordíthatná. José Antonio Kast, Chile újonnan megválasztott, szélsőjobboldali elnöke, aki márciusban veszi át a kormányzást, viszont gazdasági válságról beszél, és az első 90 napban vészhelyzeti kormányzással szigorú megszorító politikát kíván alkalmazni. A minisztériumokat és a szociális programokat megszüntetik, a bérköltségeket csökkentik, és adókedvezményeket biztosítanak a külföldi vállalatoknak, hogy orvosolják az általa leírt gazdasági válságot.
Írta: Benjamin Grasse
Forrás: Amerika21
