A szakszervezetek fellépnek az üzemanyag-támogatások megszüntetése és a neoliberális sokkprogram ellen. A kormány radikális állami átalakítást tervez.
Útlezárások, tüntetések, sztrájk: Bolíviában a 2025-ös év egyáltalán nem zárul le nyugodtan. Hétfőn a tüntetők az ABC közúti hatóság szerint hat fontos közlekedési útvonalat blokkoltak az ország kilenc megyéjéből hatban. A nagyvárosokban, La Pazban és Cochabambában a közélet leállt, Santa Cruzban pedig a tömegközlekedés sztrájkolt. Más szakszervezetek hajlandóságot mutattak a kormányzattal való tárgyalásokra. Rodrigo Paz elnök azonban eddig nem mutatott hajlandóságot a párbeszédre.
A szakszervezetek elsődleges célja a benzin, a dízel és a gáz szubvencionál megvonásának visszavonása. Ez egy intézkedéscsomag része, amelyet Paz még fiatal jobboldali kormánya múlt szerdán rendeletben léptetett életbe. Több mint 20 éve szubvencionálták az üzemanyagárak Bolíviában. A támogatás megszűnése után a benzin ára csaknem megduplázódott, a dízelé pedig csaknem megháromszorozódott. Ennek következménye elsősorban a jelentősen drágább viteldíjak. Ugyanakkor az alapvető élelmiszerek ára és az inflációs ráta is emelkedni fog. Ennek logikus következménye a lakosság nagy részének további elszegényedése lesz.
Paz a lépést a bolíviai állam szűkös költségvetésével indokolja. A központi bank szerint a hiány a bruttó hazai termék több mint 12 százalékát teszi ki. Szombaton az elnök kijelentette: „Az állam úgy viselkedik a néppel, mint egy kullancs. Megpróbálni megszabadulni tőle fájdalmas, mert kiszívja a véredet.” A rendelet szövege szerint az intézkedések szükségesek a „gazdasági, pénzügyi és társadalmi válság” leküzdéséhez, amelyet a baloldali elődök, Evo Morales (2006–2019) és Luis Arce (2020–2025) „örököltek”. Ezek ugyanis „pazarlóan” bántak a pénzeszközökkel és erőforrásokkal, és „rossz gazdálkodást” folytattak.
Paz sokkterápiás stílusban előírt intézkedéscsomagja túlmutat az üzemanyag-támogatások megszüntetésén. Azzal az érvvel, hogy ösztönözni kell a beruházásokat és fellendíteni a magánszektort, a kormány megnyitja kapuit a hazai és külföldi tőke előtt, különösen a bányászat területén. Bolívia nagy nyersanyagkészletekkel rendelkezik, például lítiummal. A nagybefektetők, hasonlóan a liberális kormányzású szomszédos Argentínához, vámmentességekkel és adókedvezményekkel lesznek megajándékozva. Az export, különösen az agrártermelés területén, könnyítésre kerül.
A Paz-kormány célja nem más, mint a bolíviai állam átalakítása. Az ország gazdagságát még inkább néhány kevesek kezében kell összpontosítani. Az állam szerepét adminisztratív apparátusra korlátozzák. Alig két héttel hivatalba lépése után, november végén Paz elnök bejelentette, hogy a következő évben 30 százalékkal kívánja csökkenteni az állami költségvetést.
A tény az, hogy a bolíviai gazdaság recesszióban van, az INE statisztikai hivatal adatai szerint az inflációs ráta novemberben körülbelül 20 százalék volt az előző évhez képest. A megszorítások azonban nem érintenek mindenkit egyformán. Így a kormány november végén négy adót is eltörölt, amelyek elsősorban a jómódúakat és a gazdagokat érintik: a vagyonadót, a pénzátutalási adót, a szerencsejáték-adót és a kereskedelmi adót.
A szakszervezeti ernyőszervezet, a COB hétfőn nyitottnak mutatkozott a kormányzattal való tárgyalásokra. Ugyanakkor egyértelművé tette, hogy a mobilizációk egyelőre folytatódnak. Morales volt elnök a X rövid üzenetküldő szolgáltatásban „a bolíviai nép számára a legrosszabb karácsonyi ajándéknak” nevezte a rendeletet. Mivel ellene elfogatóparancs van érvényben, ő maga nem vett részt a tüntetéseken – ahogy Arce sem, aki állítólagos korrupciós bűncselekmények miatt előzetes letartóztatásban van.
Írta: Frederic Schnatterer
Forrás: JungeWelt
