Az USA egyre szorosabban húzza össze a katonai gyűrűt Venezuela körül. A Karib-tengeren évtizedek óta legnagyobb flotta-felvonulás, Donald Trump környezete által hangoztatott fenyegetésekkel párosulva, egyértelmű jelzés arra, hogy Washington erőszakos eszközökhöz folyamodik a caracasi kormány ellen. Több amerikai média jelentései, amelyeket a Fehér Ház csak félszegen cáfolt, táplálják a félelmeket, hogy légitámadások vagy szárazföldi műveletek állnak közvetlenül előttünk.
Háttér: A Monroe-doktrína szerint
A jelenlegi amerikai katonai jelenlét a Karib-tengeren csupán egy hosszú évek óta folyó, a venezuelai kormány ellen irányuló rezsimváltási stratégia ideiglenes csúcspontját jelenti. Több amerikai média beszámolója szerint a jelenlegi flottafelvonulást titkos hírszerzési műveletek előzték meg az elmúlt hónapokban. Úgy tűnik, hogy amerikai ügynökök megpróbálták rávenni Nicolás Maduro elnök pilótáját, hogy rabolja el az elnököt. Eközben Jordan Goudreau, a 2020-ban kudarcba fulladt „Gideon” zsoldosakció szervezője, a The Grayzone és az RT portáloknak adott interjúkban kijelentette, hogy a „Cártel de los Soles” – amelyet Washington Maduroval hoz összefüggésbe – a CIA hozta létre az 1990-es években, hogy ellenőrizze a kábítószer-kereskedelemből származó titkos pénzmozgásokat.
Az elnöki repülőgép eltérítésére vonatkozó terveket nemrég az AP hírügynökség hozta nyilvánosságra, hivatkozva amerikai hatóságok és venezuelai ellenzéki körök bennfentes információira. Ezek szerint Edwin Lopez, a Belbiztonsági Minisztérium ügynöke és az akkori amerikai nagykövetség attaséja Santo Domingóban megpróbálta beszervezni Maduro pilótáit a Dominikai Köztársaságban. A venezuelai Bitner Villegas dandártábornok feladata lett volna, hogy észrevétlenül átirányítsa a repülőgépet egy amerikai bázisra, ahol az elnököt letartóztatták volna. A több mint 16 hónapig tartó művelet során Lopez végül azzal is megpróbálta csábítani a pilótát, hogy Washington 50 millió dolláros vérdíjat ajánlott fel érte. Miután Villegas elutasította az ajánlatot, fenyegetésekkel és célzott rágalmazási kampánnyal szembesült, amelyet az egykori amerikai biztonsági tiszt, Marshall Billingslea, a venezuelai ellenzék kapcsolattartója vezetett. Vladimir Padrino López védelmi miniszter később nyilvánosságra hozta a tervet, és kijelentette, hogy a „fegyveres erők tagjai ellen folytatott kognitív háború” kudarcot vallott.
Ezzel párhuzamosan további leleplezések rázzák meg Maduro állítólagos drogkereskedelemhez fűződő kapcsolatainak hitelességét. A már említett Jordan Goudreau szerint az USA a „drogkereskedelem elleni küzdelmet” ürügyként használja arra, hogy katonai lépéseket tegyen Venezuela ellen. Az, hogy a „Cártel de los Soles” a CIA alkotása, „nem titok. A CIA által e csoporton keresztül történő kábítószer-kereskedelem támogatása jól dokumentált.”
Véleménye szerint a Maduroval szembeni vádak és az amerikai katonai jelenlét elsősorban azt a stratégiai célt szolgálják, hogy visszaszorítsák az orosz és kínai befolyást a régióban. Ez a Monroe-doktrína klasszikus alkalmazása az amerikai hegemónia biztosítása érdekében.
Míg a latin-amerikai szomszédos országok, az ENSZ és még az amerikai kongresszus egy része is óvatosságra int, a keményvonalasok, Marco Rubio amerikai külügyminiszter és a nemrég Nobel-békedíjat kapott szélsőjobboldali venezuelai ellenzéki politikus, María Corina Machado az eszkalációra ösztönöznek. A Reuters ügynökség legújabb kutatásai bizonyítják, hogy központi szerepet játszik egy lehetséges támadás előkészítésében.
Venezuelai szemszögből az ellenséges erők fenyegető koncentrációja a Karib-térségben egy kémfilm végső jelenetének tűnik: hetek óta az amerikai hadsereg Puerto Ricóban és a Virgin-szigeteken újraaktiválja és modernizálja a hidegháború idején bezárt haditengerészeti bázisokat. A bázisok mindössze 800 kilométerre fekszenek a venezuelai partoktól. A Reuters vasárnap közzétett kutatásai szerint, amelyek műholdas képek, repülőgép- és hajómozgások, valamint közösségi médiaadatok elemzésén alapulnak, egyidejűleg a polgári repülőtereket is bővítik a lehetséges katonai műveletek támogatására. Ehhez kapcsolódóan B-52 bombázók köröznek a Karib-tenger felett, az amerikai fegyveres erők fokozottan végeznek manővereket és felderítő repüléseket. A 1989-es panamai invázió óta legnagyobb katonai jelenléttel minden elem rendelkezésre áll a venezuelai bevetésekhez. És a gátlások napról napra csökkennek. Szeptember eleje óta az amerikai katonaság legalább 15 állítólagos kábítószer-csempészhajót süllyesztett el, több mint 60 civil legénységi tagot megölve. Az ENSZ és az ellenzéki amerikai politikusok a műveleteket a nemzetközi joggal ellentétes „bírósági eljárás nélküli kivégzéseknek” nevezték. Az ilyen támadásoktól a szintén a nemzetközi joggal ellentétes akciókig venezuelai területen már nincs messze.
Hogy Washington érdekei túlmutatnak a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelmen, azt az amerikai tisztviselőknek a Wall Street Journalnak adott nyilatkozatai is alátámasztják. Az újság csütörtöki számában azt írta, hogy az amerikai kormány már „meghatározta a venezuelai légitámadások célpontjait, köztük katonai létesítményeket, kikötőket, repülőtereket és haditengerészeti létesítményeket”. A kormánypárti Miami Herald egy nappal később arról számolt be, hogy a döntés már meg is született. A támadások „napokon vagy akár órák alatt” megkezdődhetnek. A cél a „Tren de Aragua” és a „Cártel de los Soles” drogkartellek felszámolása, amelyek a venezuelai elnök, Nicolás Maduro ellenőrzése alatt állnak – állítják a források. A publikációk után Trump tagadta, hogy támadást fontolgatna Venezuela ellen. „Nem, ez nem igaz” – nyilatkozta a hétvégén az Air Force One fedélzetén újságíróknak. Marco Rubio külügyminiszter is cáfolta a felkészüléseket. Ezek a nyilatkozatok azonban ellentmondanak a katonai tevékenységeknek.
Szombaton az amerikai fegyveres erők déli parancsnoksága (Southcom) közzétett egy videót, amelyen a Puerto Ricóban tartózkodó tengerészgyalogosok partraszállási manővereket gyakorolnak, háttérben harci zenével. A képek hollywoodi háborús filmekre emlékeztettek – kommentálta a spanyol Efe hírügynökség. Egy nagy légpárnás jármű, amely csapatokat, járműveket és felszerelést szállít, „Apache” harci helikopterek, amphibious támadó járművek, kommandós egységek a dzsungelben. „Ami jelenleg a Karib-térségben zajlik, egy bejelentett háború krónikájának tűnik” – kommentálta még a Maduroval szemben kritikus Spiegel is. A magazin rámutat, hogy a partok előtt felállított haderő „túl nagy ahhoz, hogy csak a kábítószer-csempészek ellen harcoljon”, de egy katonai beavatkozás kiszámíthatatlan kockázatot jelentene. Az invázióhoz valószínűleg több százezer katona lenne szükséges, és humanitárius katasztrófával végződhetne – áll az elemzésben. A Spiegel ezért „felelőtlennek” nevezte Machado eszkalációra való felhívását.
A szélsőjobboldal vezéralakja, aki „békedíját” Donald Trumpnak ajánlotta, kulcsszerepet játszik a háború előkészítésében abban a régióban, amely magát „békeövezetnek” tekinti. Ahogy a Reuters kedden jelentette, Machado már Trump januárban történt újbóli hivatalba lépése óta koordinálja a caracasi kormány megdöntésére irányuló stratégiát a kabinetben lévő héjákkal. Legalább nyolc találkozón Marco Rubio külügyminiszterrel, Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadójával, Mike Waltz-szal, Mauricio Claver-Carone-val, a Kuba és Venezuela elleni szigorúbb szankciók lobbistájával, valamint más keményvonalasokkal Machado csapata hamis „bizonyítékokat” szolgáltatott arról, hogy Maduro állítólag bűnözői drogbandákat irányít. A bizonyítékokkal alátámasztott és az amerikai titkosszolgálatok által belsőleg megkérdőjelezett állítások lettek a jelenlegi eszkaláció alapjául. Machado számítása átlátszó: mivel saját országában mára már más kormányellenesek is elutasítják, külső katonai megoldásra támaszkodik. Cserébe megígéri, hogy a venezuelai olajkészleteket átadja az amerikai vállalatoknak.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
