Belén a perui Iquitos városának úszó negyede, az Amazonas közvetlen mellékfolyóján, az Itayán fekszik. Története lázadó szellemről tanúskodik. Az eredeti település a 19. században nőtt ki a metropolisz szívében, amikor a környező falvakból az emberek munkát keresve ide költöztek. A város és a dzsungel határán élve Belén lakói a 20. század elején tüntetéseket és sztrájkokat szerveztek, hogy adókedvezményeket és jobb munkakörülményeket követeljenek. Iquitos gazdasági fejlődésével, amely először a gumitermeléshez, majd az 1970-es években az olajiparhoz kapcsolódott, a település is növekedett. Ma körülbelül 70.000 ember él ott.
Alig van olyan ház, amely folyóvízzel, villanyárammal vagy csatornával rendelkezik. Az utóbbi időben a folyóval szó szerint szimbiózisban élő lakosságot az Amazonas-medencében folyó bányászati tevékenységek és az éghajlatváltozás is érintette. 2024-ben például nagy szárazság és rendkívüli áradások sújtották a térséget áprilisban, ami növelte a dengue-láz, a malária és más fertőző betegségek kialakulásának kockázatát.
A 2012-ben egy gázpalack robbanása által okozott tűz, amely több házat megrongált, arra késztette a helyi hatóságokat, hogy a szárazföldön előre gyártott házakból álló települést építsenek. A „Ciudad Nueva de Belén” nevű településen 2.400 családot kívánnak áttelepíteni, akik a központi kormány szerint „magas kockázatú területen élnek, ahol a helyzet nem javítható”.
Rosendo az Amazonas-vidék állatvilágának szakértője, és jövedelmét azzal egészíti ki, hogy a félig elsüllyedt Belén városrészbe érkező kevés látogatót kíséri. Egy vezetett túra során elmagyarázza nekünk, hogy az új településen letelepedett eredeti lakosok közül sokan visszatértek úszó házaikba: „Mert nincs munka, nincs iskola és nincsenek szolgáltatások. A várossal való kapcsolata rossz.”
Sharo Evangelina Lopez Javier kutató a „új Belén város” című tanulmányában kiemelte, hogy ez a fajta beavatkozás pusztító hatással jár. „A társadalmi hálózatok, a foglalkoztatáshoz való hozzáférés és egyéb lehetőségek” nem kerültek figyelembevételre, míg „a lakosság, amely elfogadta a környezeti feltételek okozta szenvedést normálisnak, megpróbál ellenállni és új utakat keres, hogy jobb életet élhessen”.
Írta: Giuditta Pellegrini
Forrás: JungeWelt
