Kolumbia: Miután az Egyesült Államok visszavonta az elnök vízumát, a miniszterek lemondanak az Egyesült Államokba való beutazási engedélyről.
Az Egyesült Államok vízumának visszavonásával Kolumbia elnöke, Gustavo Petro és kabinetének több tagja számára Washington fokozta a konfrontációt az izraeli politika ellenzőivel. Donald Trump kormánya pénteken visszavonta a baloldali államfő beutazási engedélyét, miután Petro New Yorkban egy tüntetésen felszólalt az izraeli háború ellen Gázában (a miamerikank.hu beszámolt erről). Petro a hadsereg fellépését genocídiumnak nevezte, és felszólította az amerikai katonákat, hogy ne vegyenek részt többé emberiség elleni bűncselekményekben. A kritikusok azzal vádolják Washingtont, hogy megsérti a nemzetközi jogot. Az ENSZ Közgyűlése keretében az hivatalban lévő államfőknek elvileg szabad beutazást kell biztosítani.
Petro a döntésről repülőútja során, Bogotába tartva értesült. „Nem érdekel. Nincs szükségem amerikai vízumra. Európai polgár és szabad ember vagyok” – reagált közömbösen. Saját állítása szerint olasz állampolgársággal rendelkezik, és az ESTA program keretében vízum nélkül utazhat be az országba. Visszatérése után a elnök kijelentette: „A népirtás megnevezése nem bűncselekmény. Bűncselekmény az, ha részt veszünk benne.”
Szombaton a kolumbiai elnökség egy nyilatkozatban azzal vádolta Washingtont, hogy semmibe veszi a nemzetközi jogot és gyakorlatilag zsarolja az ENSZ-t. Petro szerint már régóta esedékes egy semleges székhely az ENSZ számára, például Katar fővárosában, Dohában. Hazájában osztják a véleményét. Az Egyesült Államok ezután beutazási tilalmat rendelt el Edwin Palma (energia) és Juan Carlos Florian (egyenlőség) miniszterek, valamint Angie Rodríguez elnöki hivatal vezetője ellen. Palma azzal vágott vissza, hogy Palesztina támogatása „megéri a vízum visszavonását”.
Petroval szolidaritásból azóta több kabinet tag is lemondott a vízumáról. Az első volt hétfőn Rosa Villavicencio külügyminiszter, akinek minisztériuma kijelentette, hogy nem érdekli a „vélemények korlátozását” vagy a nemzet „szuverenitásának” csorbítását jelentő „diplomáciai vízumok”. Később Germán Ávila pénzügyminiszter az X online platformon írta, hogy „szolidaritásból” Petroval és az Egyesült Államok által ellene tanúsított „agresszió” miatt felhagy a vízum használatával. „Ahhoz, hogy népünkért dolgozzunk, nincs szükségünk vízumra” – írta Ávila.
A vita kiváltó oka Petro részvétele volt egy palesztin szolidaritási tüntetésen az ENSZ székhelye előtt, miközben Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu a teremben igazolta „háborúját a Hamász ellen”. Megafonon keresztül felszólította az ENSZ-t, hogy hozzon létre egy „globális hadsereget az emberiség megmentésére”, amelynek első feladata „Palesztina felszabadítása” legyen. Ennek a haderőnek erősebbnek kell lennie az amerikai hadseregnél, és kötelessége az nemzetközi jog érvényesítése. „Ne az emberiséget vegyétek célba. Trump parancsait nem kell teljesíteni, az emberiségét viszont igen” – követelte Petro az amerikai katonáktól. Az amerikai külügyminisztérium „felelőtlen és lázító” beszédekkel vádolta az államfőt.
A feszültség Petro és Trump között nem új keletű. Nyáron Washington megvonta Kolumbia „megbízható partner a kábítószer-ellenes harcban” státuszát, miután az amerikai katonák a Karib-térségben több, feltehetően fegyvertelen kolumbiai állampolgárt megöltek. Petro ezt követően „bírósági eljárás nélküli kivégzésekről” beszélt, és büntetőjogi következményeket követelt az amerikai elnök számára. Emellett azzal vádolta Washingtont, hogy az állítólagos „kábítószer-ellenes háborút” ürügyként használja fel Venezuela megszállására. Az ENSZ előtt tartott beszédében kedden Trumpot „a gázai népirtás bűntársának” nevezte. 2022-es hivatalba lépése óta Petro az izraeli háború egyik leghevesebb kritikusának számít. 2024-ben Kolumbia megszakította a diplomáciai kapcsolatokat. Júliusban meghosszabbította a szén Izraelbe történő exportjának teljes tilalmát, és kijelentette, hogy Kolumbia „soha nem lesz bűnrészes” egy népirtásban.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
