ENSZ: A klímaváltozás súlyosbítja a gyermekek és fiatalok szegénységét Latin-Amerikában

A becslések 18 országban végzett vizsgálatokon alapulnak, köztük Argentínában, Bolíviában, Brazíliában, Chilében, Ecuadorban, Kolumbiában, Mexikóban és Peruban. Az UNICEF/CEPAL szerint ezekben az országokban 94 millió gyermek és fiatal él, akiket szegénynek minősítenek. A gyermekek és a fiatalok aránytalanul sebezhetőek a klímaváltozás hatásai, például az árvizek vagy az aszályok tekintetében.

„A fiúk, a lányok és a tinédzserek viselik a klímaváltozás legnagyobb terheit, nemcsak azért, mert testük még fejlődésben van és sebezhetőbb az extrém eseményekkel, például ciklonokkal vagy hőhullámokkal szemben, hanem azért is, mert ezek az események negatívan hatnak a család megélhetésére és az oktatásukra” – hangsúlyozza Roberto Benes, az UNICEF latin-amerikai és karibi regionális igazgatója.

A szerzői csapat három klímakörülményt dolgozott ki az érintett személyek számának kiszámításához: „Nettó nulla 2050”, „Jelenlegi politikák” és „Nagyon kevés, nagyon késő” (az úgynevezett klíma-tevékenység hiánya). A három változat különböző üvegházhatású gázok globális szintű csökkentési céljait veszi alapul. Az ambiciózus nettó nulla cél esetén további 5,9 millió gyermek és fiatal kerülne szegénységbe, a közepes forgatókönyv esetén 9,9 millió, az éghajlat-tevékenység hiányában pedig 17,9 millió.

A kormányoknak is nagy szerepük lehet ebben. Ha nem hoznak intézkedéseket a klímaváltozás társadalmi hatásainak kiegyenlítésére, a következmények még súlyosabbak lesznek. Az egyenlőtlenség csupán 1%-os növekedése esetén az Unicef és a Cepal a gyermekek és fiatalok körében a szegénység körülbelül kétszeresére történő növekedését jósolja.

Annak ellenére, hogy ők a legsebezhetőbbek, jelenleg a régió multilaterális klímapolitikai forrásainak csupán 3,4%-át fordítják gyermekek és fiatalok számára megfelelő projektekre. Az UNICEF/CEPAL szerint a klímaprojektek finanszírozásában nem részesülnek prioritásban az e korosztály igényei.

Ennek fényében a tanulmány szerzői négy területen javasolják a gyermekek és fiatalok védelmét:

A szociális szolgáltatások és a kritikus infrastruktúrák klímaellenálló képességének erősítése az egészségügy, a táplálkozás és az oktatás területén, különösen a gyermekek életük első 1000 napjában

A gyermekek jogainak biztosítása és a gyermekek és fiatalok releváns szereplőként való bevonása érdekében a gyermekek számára megfelelő klímamegoldások finanszírozásának növelése

A szélsőséges időjárási események esetén a gyermekek különleges igényeit figyelembe vevő szociális védelmi és vészhelyzeti intézkedések előmozdítása

Az iskolákban a klíma és az éghajlatváltozás témájában nyújtott oktatási lehetőségek javítása, hogy a gyermekek és fiatalok felkészüljenek a változó világ kihívásaira

A tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy az éghajlatváltozás befolyásolja a generációk közötti igazságosság kérdéseit. A jövő generációi nagyobb kockázatnak vannak kitéve, hogy szegénységben éljenek olyan döntések és fejlemények miatt, amelyekért nem ők a felelősek. Emellett nem lehet pontosan megjósolni, hogy a szegénység terjedése milyen következményekkel jár majd a társadalmakra nézve.

Írta: Hans-Peter Schmutz

Forrás: Amerika21