Mexikó: Újabb erőszakos cselekmények Chiapasban. A zapatisták ragaszkodnak az antikapitalista perspektívához. Beszélgetés Pedro Faróval, aki Fray Bartolomé de las Casas Emberi Jogi Központ (Frayba) koordinátora
A Frayba Emberi Jogi Központ San Cristóbalban, a mexikói Chiapas államban évtizedek óta figyelemmel kíséri az emberi jogi helyzetet. Mi a jelenlegi helyzet az államban?
Az egész országban mélyreható többszörös válságot élünk át a „drogháború” következtében. 2006 óta körülbelül 130.000 ember tűnt el, csak tavaly, Claudia Sheinbaum elnöksége alatt, körülbelül 9000. Chiapasban 2021-től kezdve jelentősen megnőtt az erőszak, de a regionális kormány sokáig tagadta ezt. Hatalmas problémák adódtak, amelyek határokon átnyúló dimenzióval is jártak: sokan menekültek az erőszak elől Guatemalába. A mexikói kormány azonban nem ismeri el őket menekültként, hanem azt állítja, hogy ezek a családok maguk is kapcsolatban állnak a szervezett bűnözéssel.
Valójában szoros kapcsolatok vannak a polgármesterek, a regionális és országos szintű politikusok, a migrációs hatóság és a rendőrség között a szervezett bűnözéssel kapcsolatban. Amióta Eduardo Ramírez Aguilar tavaly átvette a kormányzói tisztséget, változások történtek: ő nem tagadja az erőszakot, hanem elismeri, és létrehozott egy speciális rendőri egységet. Ez nem csak a kábítószer-kereskedelemre vonatkozik, hanem az emberkereskedelemre, a kényszerprostitúcióra és a fegyverkereskedelemre is.
Milyen munkát végez a szervezetük, és hogyan változott ez az erőszak fokozódása miatt?
A zapatista felkelés óta 1994-ben önkénteseket küldünk azokba a közösségekbe, amelyeket a paramilitáris erőszak érint. A bűnözés növekedése miatt munkánk nehezebbé vált, mert sok egykori paramilitáris ma már a szervezett bűnözés része. Ennek ellenére folytatjuk munkánkat, és amennyire lehetséges, önkénteseket küldünk.
Milyen mértékben érintik az erőszakos cselekmények magukat a zapatistákat? Már régebben is azt hallottuk, hogy részben feladták önigazgatásukat.
Őket is érintik az erőszakos cselekmények, de továbbra is fennmaradnak. Szervezeteik még inkább horizontális irányba fejlődtek, mottójuknak megfelelően: a nép parancsol, a kormány engedelmeskedik. Ma tizenkét közigazgatási központ, az úgynevezett Caracoles (csigaházak) működik. Augusztus elején a zapatista Morelia közigazgatási körzetben kéthetes találkozóra került sor, amelyen körülbelül 1000 résztvevő vett részt 37 országból. Ez egy fontos esemény volt az ellenállás helyzetének meghatározása szempontjából. Nemcsak helyi problémákat vitattak meg, hanem globális válságokat is: a kongói háborút, a haiti helyzetet és különösen a palesztin népirtást.
Mi lett az eredménye?
Egyértelművé vált: a jelenlegi kapitalista rendszer csak nyomort, kizsákmányolást és halált termel. Az USA és Európa az imperialista központok. Ugyanakkor a meglévő struktúrák, mint az ENSZ vagy az Amerikai Államok Szervezete, képtelenek megállítani a jelenlegi háborúkat, amelyek szégyen az emberiség számára. Ezért egyértelműnek kell lennie, hogy mi következik a kapitalizmus összeomlása után.
Milyen problémák vannak a nagyprojektekkel Chiapasban?
Chiapas a világ öt legnagyobb biodiverzitású régiója közé tartozik, és gazdag édesvízkészletekkel rendelkezik. Ehhez jön még a maja kultúra nyomában járó turizmus – mindez vonzóvá teszi az államot. Ugyanakkor különböző neokoloniális, neoliberális infrastrukturális projektek fenyegetik, például a Tren Maya vagy a Palenque és San Cristóbal de las Casas között tervezett autópálya-építés.
Ebben az összefüggésben fontos a „San Juan Cancuc ötöse” esete is: öt maja férfi, akik egy közlekedési rendőr állítólagos meggyilkolása miatt ülnek börtönben. Az ENSZ munkacsoportja arra a következtetésre jutott, hogy őket indián identitásuk és területük védelméért folytatott küzdelmük miatt ítélték el.
Interjút készítette: Thorben Austen
Forrás: JungeWelt
 koordinátora A Zapatista Nemzeti Felszabadítási Hadsereg…){kind=link}