Guatemala: őslakos közösség vezetőjét letartóztatták. A korrupt elit uralja az igazságszolgáltatást és a parlamentet. Beszélgetés Bibiana Leticia Ramírezzel, a mam maja nép képviselőjével Quetzaltenangóban
Csütörtökön letartóztatták Esteban Toc Tzayt, Sololá indián származású volt alpolgármesterét. Mi áll a letartóztatás hátterében?
Esteban Toc Tzayt a 2023-as blokádok miatt tartóztatták le, amelyekkel a választók akaratát és a demokráciát védtük. Az ország korrupt elitjei akkor meg akarták akadályozni Bernardo Arévalo hivatalba lépését. Már áprilisban letartóztatták Luis Pachecót és Héctor Chaclánot Totonicapánból. Őket – most már Estebant is – többek között terrorizmussal, lázadással és bűnszervezetben való tagsággal vádolják.
Mit jelent az őslakos önkormányzati struktúrák számára, ha most bűnszervezetként üldözik őket?
A vádpontok egyértelmű üzenetet hordoznak az ügyészség részéről az őslakos népek felé: meg akarják őket félemlíteni, hogy ne álljanak ellen a rendszernek. Attól tartunk, hogy a vádlottak hosszú ideig fogságban maradnak, anélkül, hogy egyáltalán tárgyalásra kerülne sor. Ezenkívül állítólag több mint 100 további elfogatóparancs van – egyelőre nem világos, hogy pontosan kiket érint.
A vádak alaptalanok. A „lázadás” a definíció szerint erőszakos fellépés a hatóság ellen – ilyen nem történt. Még a sajtó is arról számolt be, hogy a fővárosban zajló tüntetések alatt csökkent az utcai gyilkosságok száma. A blokádokról a közgyűléseink döntöttek. Törvényeink szerint a választott hatóságok kötelesek végrehajtani az ilyen döntéseket. Ez a mi formánk az együttélésre, amelyet évezredek óta gyakorlunk – amióta csak a Guatemalai Köztársaság csak 1821 óta létezik.
Mindig hangsúlyozták, hogy a demokrácia védelméért tüntetnek, és nem Bernardo Arévaloért. Mindazonáltal: ő a tüntetéseknek köszönhetően van hivatalban. Tesz valamit a kriminalizálás ellen?
A végrehajtó hatalom önmagában kevés eredményt tud elérni. Az igazságszolgáltatást és a parlamentet az úgynevezett korruptok paktuma ellenőrzi. Arévalo elítéli az elnyomást és szolidaritását fejezi ki. Pacheco és Chaclán letartóztatása után arra a következtetésre jutottunk, hogy a „korruptok paktuma” azt akarta, hogy ellenőrizhetetlen tüntetések törjenek ki. Így Arévalót elnökségét kudarcnak lehetett volna beállítani, majd ezt követően igazolni egy fegyveres puccsot ellene. Arévalo bukásának veszélye továbbra is fennáll.
Hogyan értékeli az Arévalo-kormányt 20 hónap elteltével? Az országban sok a csalódottság.
Megértem ezt a csalódást – mi is gyorsabb sikereket vártunk. De amíg a paktum ellenőrzi az igazságszolgáltatást és a parlamentet, nehéz nagy változásokat véghez vinni. Reményt adnak a 2026-os új választások az igazságszolgáltatási rendszerben. A 2027-es parlamenti és elnöki választásokon pedig döntő fontosságú lesz, hogy a parlamentben is többséget érjenek el a korrupt pártokkal szemben.
Lát rövid távú sikereket egyáltalán?
Igen, teljesen. Jelenleg 13 megállapodás van az őslakos népekkel, amelyek célja az infrastruktúra, az útépítés, valamint az egészségügyi és oktatási rendszer fejlesztése. Ezenkívül havi találkozókra kerül sor az őslakos népek képviselői és a kormány között. Ott született az a fontos törvényreform is, amelyet Arévalo most a parlament elé akar terjeszteni: a jövőben az iskolák vagy egészségügyi központok építésére szolgáló földterületek nem automatikusan az állam tulajdonába kerülnek, hanem az őslakos népek tulajdonában maradnak.
Ez a törvény azonban sok félreértést szül: a Codeca földmunkások szervezete szerint a törvény a beruházásokat és a nagyprojekteket szolgálja; mások azt állítják, hogy a törvény előkészíti a földreformot, mert „ősi őslakos földterületekről” beszél. Sokan úgy értelmezik, hogy Arévalo vissza akarja adni a történelem során elrabolt földjeinket. Mindkét értelmezést tévesnek tartom. A földreform ugyan szükséges és igazságos lenne, de jelenleg politikailag nem megvalósítható.
Az interjút készítette: Thorben Austen
Forrás: JungeWelt
