Mexikó gazdasága nem sérül az amerikai kereskedelempolitika miatt. Tárgyalás Sheinbaum és Trump között, annak ellenére, hogy Donald Trump amerikai elnök Latin-Amerikában is folytatja agresszív kereskedelempolitikáját. Brazília mellett Mexikó, a régió második legnagyobb gazdasági hatalma áll a fenyegetések középpontjában.
Trump bejelentette, hogy augusztus 1-jétől 30 százalékos vámokat vet ki bizonyos mexikói importtermékekre, ha addig nem jön létre kétoldalú megállapodás Claudia Sheinbaum elnök kormánya és az Egyesült Államok között. Hivatalosan az amerikai kormány azzal vádolja Mexikót, hogy nem tesz eleget a kábítószer-kartellek és az emberkereskedelem ellen. Valójában azonban az a cél, hogy fokozzák a gazdasági és politikai nyomást egy szomszédra, amely a neoliberális integráció ellenére saját utat keres.
A határidő lejárta előtt mindkét államfő csütörtökön (helyi idő szerint) telefonon egyeztetett, hogy még lehet-e utolsó pillanatban megállapodásra jutni a vámtarifa-emelés elkerülése érdekében. Bár a szerkesztés lezárásakor még nem volt eredmény, úgy tűnt, hogy Sheinbaum erősebb pozícióból indulhat. Országának gazdasági helyzete meglepően ellenálló és jobb, mint amit a Fehér Ház retorikája sugall. 2025 második negyedévében Mexikó gazdasága 0,7 százalékkal nőtt, ami meghaladta az elemzők várakozásait, akik csak 0,4 százalékos növekedést jósoltak. Az elnök asszony szerdán a legfrissebb adatokat „a gazdasági erő és stabilitás pozitív jelének” értékelte, és politikájának igazolását látja bennük.
Az INEGI nemzeti statisztikai hivatal szerdai adatai szerint a bruttó hazai termék (GDP) az év eleje óta 1,4 százalékkal nőtt. Az év első negyedévével ellentétben, amikor az agrárszektor megakadályozta a visszaesést, április és június között elsősorban az ipar és a szolgáltatási szektor növekedése volt a legerőteljesebb a 2025 második negyedévére vonatkozó előzetes GDP-becslés szerint.
Az első negyedévhez képest az ipar 0,8 százalékkal, a szolgáltatási és kereskedelmi szektor 0,7 százalékkal nőtt, míg a mezőgazdaság, az állattenyésztés és a halászat 1,3 százalékkal csökkent. Bár a beruházási tevékenység továbbra is gyenge, az export – ironikus módon éppen az Egyesült Államokba – stabil maradt. „A vámháború közepette az export a növekedés motorja” – elemezte Marco Oviedo, latin-amerikai stratéga a brazil tőzsdeügynök XP Investimentosnál.
Gabriela Siller szerint az előzetes GDP-adatok azt mutatják, hogy Mexikó „egyértelműen nem recesszióban van”. „Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gazdaság jól teljesít” mondta a Banco Base pénzügyi csoport gazdasági elemzője. Az adatok azonban társadalmi szinten is enyhén pozitív fejleményeket jeleznek. Az INEGI szerint 2024-ben az átlagos havi háztartási jövedelem alig 26 000 peso (480.000 forint) volt, ami körülbelül 10,6 százalékkal több, mint két évvel korábban. A növekedésből elsősorban az alacsony jövedelmű háztartások profitálnak. A jövedelem- és vagyonmegoszlás egyenlőtlenségét mérő Gini-együttható 0,391-re csökkent, ami évek óta nem volt ilyen alacsony. A szociális programok, a minimálbér emelése és a mérsékelt újraelosztás nyilvánvalóan kezd hatást gyakorolni.
Az USA-tól való függőség azonban továbbra is strukturális probléma, és minden pozitív statisztika mellett Damoklész kardjaként lebeg. Az export több mint 80 százaléka oda irányul, nagy része a T-MEC szabadkereskedelmi megállapodás keretében. Eddig ezek az exportok vámmentesek voltak, de ez bármikor változhat. Mexikó emellett kettős dilemmában van: egyrészt külső nyomással küzd egy kiszámíthatatlan amerikai kormány ellen, amely gazdasági dominanciáját politikai fegyverként használja. Másrészt belsőleg egy olyan modellbe szorult, amely az exportra és az olcsó termelésre az amerikai piac számára támaszkodik – a maquiladoras (összeszerelő üzemek) fokozott kizsákmányolásával és az ipari fejlesztés, a pénzügyek és a kereskedelem feletti strukturális szuverenitás hiányával. Ezt sem telefonbeszélgetések, sem megállapodások nem tudják megváltoztatni.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
