A csúcstalálkozó középpontjában az amerikai valutától való elfordulás áll. A Fehér Ház további vámokkal fenyegeti a támogató országokat.
A riói BRICS-csúcstalálkozó új szakaszt jelöl a világ geopolitikai átrendeződésében. A globális Dél vezető államai magabiztosan léptek fel a nyugati dominanciájú G7 ellensúlyaként, és megerősítették törekvésüket egy multipoláris világrend kialakítására. Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök vasárnap éles kritikával nyitotta meg a találkozót az Egyesült Államok és szövetségesei felé.
„A szabályokon alapuló rend halott, akárcsak a békés konfliktusmegoldás mechanizmusai” – mondta Lula. Elítélte Izrael palesztinai háborúját, valamint Izrael és az USA támadásait a BRICS új tagállama, Irán ellen, mint a nemzetközi jogot megsértő cselekedet. A házigazda a NATO legutóbbi fegyverkezési döntését a globális Dél elleni csapásként bírálta. „Könnyebb a bruttó hazai termék 5 százalékát katonai kiadásokra fordítani, mint a fejlesztési segélyekre ígért 0,7 százalékot. Ez azt mutatja, hogy a 2030-as menetrend megvalósításához szükséges pénz ugyan rendelkezésre áll, de a helytelen politikai prioritások miatt nem áll mégsem rendelkezésre” – magyarázta. Lula szerint a Nyugat számára nyilvánvalóan mindig könnyebb a háborúba fektetni, mint a békébe. „Nem maradhatunk közömbösek Izrael gázai népirtása és az ártatlanok éhezéssel való megölése előtt” – tette hozzá.
A hétfő délben véget ért tizenhetedik csúcstalálkozó közös zárónyilatkozatában a névadó országok, Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika, valamint az új teljes jogú tagok, Egyiptom, Etiópia, Irán, Indonézia és az Egyesült Arab Emírségek megerősítették igényüket, hogy ellensúlyt képezzenek a nyugati dominanciájú, egyre jelentőségét vesztő G7-tel szemben. „A BRICS a világ népességének csaknem felét és a globális gazdaság 40 százalékát képviseli” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki videókonferencián kapcsolódott be a plenáris ülésbe. Rámutatott, hogy a BRICS-országok együttes bruttó hazai terméke körülbelül 77 billió dollár, ami körülbelül 20 billióval több, mint a G7-eké. „Ezek a számok bizonyítják a gazdasági erőviszonyok megállíthatatlan eltolódását” – mondta Putyin. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter bírálta, hogy a Nyugat által dominált régi rend neokolonializmuson, kizsákmányoláson és ideológiai dogmákon alapul. A BRICS-országok ehelyett az egyenlőségre, a multilateralizmusra és a megkülönböztetés-mentességre támaszkodnak. „A multipolaritás nem opció, hanem valóság” – jelentette ki Lavrov.
Központi téma volt az amerikai dollártól való elfordulás. A nemzeti valuták részesedése a BRICS-országok kereskedelmében gyorsan növekszik – 2024-ben Oroszországban egyedül a BRICS-országokkal folytatott tranzakciók 90 százaléka dollár nélkül zajlott. India, Kína és Irán is kiépíti kétoldalú fizetési rendszereit. Washington a szokásos módon reagált: Donald Trump amerikai elnök a hétvégén 10 százalékos kiegészítő vámmal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek „a BRICS-országok Amerika-ellenes politikusaival” szövetkeznek. Már januárban bejelentette, hogy akár 100 százalékos büntetővámot vet ki azokra az országokra, amelyek megkérdőjelezik az amerikai dollár nemzetközi kereskedelemben betöltött domináns szerepét. Egy másik központi téma a mesterséges intelligencia hozzáférhetősége volt. A BRICS-országok ugyan hatalmas potenciált látnak benne, de óva intenek a kizárólagos, nyugati dominanciájú technológiáktól.
Az egyetértés ellenére a blokkon belül is vannak feszültségek. Kína és India geostratégiai érdekei gyakran egymással diametrálisan ellentétesek, és több tagállamban is szociális egyenlőtlenségek tapasztalhatók. A politikai rendszerek és kultúrkörök közötti együttműködési szándék azonban továbbra is központi jelentőségű. 2026-ban India veszi át az elnökséget. Több mint 30 további állam jelezte csatlakozási szándékát. A BRICS ezzel nemcsak a Nyugat gazdasági ellensúlyaként pozícionálja magát, hanem egy új globális rend politikai projektjeként is.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
