55 évvel a chilei réz államosítása után a Codelco állami vállalat jövője ismét politikai vita tárgyát képezi. A kritikusok azzal vádolják José Antonio Kast szélsőjobboldali elnök kormányát, hogy szándékosan kétségeket ébreszt a vállalat teljesítőképességét illetően, hogy hosszú távon előkészítse a magántőke számára történő nagyobb nyitást.
A Codelco évtizedek óta Chile gazdasági szuverenitásának szimbólumának számít. A vállalat az amerikai multinacionális vállalatoktól a rézbányák feletti ellenőrzés visszaszerzésének és az ország legfontosabb nyersanyagának államosításának keretében jött létre. Még Augusto Pinochet katonai diktatúrája alatt is, az erős privatizációs törekvések ellenére, a vállalat állami kézben maradt.
Bár a Codelco legutóbb stabil gazdasági fellendülésről számolt be, Jorge Quiroz pénzügyminiszter és Daniel Mas gazdasági és bányászati miniszter nyilvánosan megkérdőjelezik a vállalat fejlődését. Máximo Pacheco volt vezérigazgató adatai szerint a vállalat 2025-ben 6,67 milliárd amerikai dolláros EBITDA-t ért el, és ezzel naponta körülbelül 18 millió amerikai dollárt termelt a chilei állam számára. 2026 első negyedévében a Codelco már több mint 2,1 milliárd amerikai dollárt termelt. A vállalat „nem válságban van”, és „Chile számára a legjobb üzlet” – tette egyértelművé Pacheco már áprilisban. „Aki a Codelcót védi, az Chilét védi.” Több bányászati szakértő véleménye szerint a kormány kritikájával más célt követ: gyengíteni akarja az állami vállalatba vetett bizalmat, hogy politikai támogatást szerezzen a magánbefektetők nagyobb részvételéhez.
Ezzel összefüggésben Mas miniszter bejelentette az igazgatóság újjáalakítását. Kast elnök három új igazgatót fog kinevezni, ami a kritikusok véleménye szerint alapvetően megváltoztathatja a vállalat stratégiai irányvonalát.
Már végrehajtották Bernardo Fontaine közgazdász kinevezését az igazgatótanács új elnökévé. Fontaine tapasztalattal rendelkezik az ipar, a kiskereskedelem és a biztosítási szektor területén. Politikai szempontból azonban elsősorban a „Con mi plata no” („Nem az én pénzemmel”) kampány kezdeményezőjeként vált ismertté, amely független polgári kezdeményezésként a magánnyugdíj-megtakarítások védelmét tűzte ki célul. Később kiderült, hogy a kampányt többek között a magánnyugdíjalapok (AFP) és vállalkozói körök finanszírozták, akik az AFP-kbe befizetett betéteket tőzsdei spekulációkra és jobboldali pártok politikai kampányainak finanszírozására használták fel.
A személyzeti döntések szimbolikus jelentőségű időszakba esnek. Július 11-én Chile megemlékezett a réz államosításának 55. évfordulójáról. Salvador Allende 1971-ben „a nemzeti méltóság napjának” nevezte ezt a történelmi döntést. Az államosítás a munkásmozgalom évtizedeken át tartó küzdelmeinek eredménye volt, és az ország rézkészleteit állami kézben lévő stratégiai javakká tette.
Ennek fényében az ellenzék és a szakszervezetek a politikai irányváltás veszélyeire figyelmeztetnek. A szenátus bányászati bizottságának elnöke, Yasna Provoste, kifejezett biztosítékot kért az új vállalatvezetéstől arra vonatkozóan, hogy a stratégiai átalakítás nem vezet a Codelco privatizációjához. Ugyanakkor kiállt amellett, hogy Chile újra kiépítse vezető szerepét a stratégiai nyersanyagok, különösen a lítium termelésében, anélkül, hogy feladná az ezen erőforrások feletti ellenőrzést.
A Codelco körül kialakult vita így messze túlmutat egy egyetlen vállalat jövőjén. Érint egy alapvető kérdést a chilei politikában a réz államosítása óta: az ország természeti kincseinek ellenőrzése feletti jogot.
Írta: Nerea de Lucó
Forrás: Amerika21
