„Szolidaritás Palesztinával!”: a La Vía Campesina a COP28 bojkottjára szólít fel

Felhívás tűzszünetre. Az ENSZ klímakonferenciájának alapvető kritikája. „Nincs éghajlati igazságosság az emberi jogok és a nemzetközi jog tiszteletben tartása nélkül”.

„Tűzszünet most”: a La Vía Campesina bojkottálja a COP28-at
„Tűzszünet most”: a La Vía Campesina bojkottálja a COP28-at

A La Vía Campesina, a Kisgazda Földművesek Világszövetsége bojkottra szólított fel az ENSZ idei klímakonferenciája (COP28) ellen, amelyet november 30. és 2023. december 12. között tartanak Dubajban. A szervezet döntését a „palesztin nép ellen vívott háborúval” indokolja.

A „minden ember minden jogának teljes körű megvalósításáért” küzdő mozgalomként „nem lehet jó lelkiismerettel” részt venni az éghajlati tárgyalásokon, „miközben közösségünk tagjait népirtásnak vetik alá, jogaik és szuverenitásuk teljes megtagadása zajlik” – áll a felhívásban. Nincs éghajlati igazságosság az emberi jogok, a nemzetközi jog és az önrendelkezési jog tiszteletben tartása nélkül.

Az egyesületnek 182 helyi és nemzeti szervezet tagja, köztük 40 dél-amerikai, 23 közép-amerikai és 17 karibi szervezet. Összesen 81 ország képviselteti magát Amerikából, Afrikából, Ázsiából és Európából.

Izrael COP28-on való részvétele miatt a La Vía Campesina a szervezőket „gyarmatosítás és apartheid zöldmosdatásával” vádolja.

Emellett „a COP28-on a házigazda kormány, az Egyesült Arab Emírségek, egy nagy olajtermelő és emberi jogi jogsértő ország, valamint a COP elnöke – egy milliárdos olajipari vezető – képmutatása és visszaélése számos imperialista és környezetszennyező kormány részéről még nyilvánvalóbb”. A 28. éghajlat-változási konferencia elnöke Sultan Ahmed al-Jaber, az Abu Dhabi National Oil Company, az Egyesült Arab Emírségek állami olajvállalatának vezetője lesz. A BBC jelentése szerint al-Jaber ezt a szerepét arra használta fel, hogy a csúcstalálkozót megelőzően olajüzleteket véglegesítsen.

A La Vía Campesina globális mozgalomként továbbra is elkötelezett az élelmezési szuverenitás igazságos átalakulási folyamaton keresztül történő kiépítése mellett. Ez a megközelítés elismeri a gazdák jogait, és támogatja az agroökológiát, amely „óriási lehetőségeket kínál az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére és az azokhoz való alkalmazkodásra, miközben fenntartja és javítja a közösségek jólétét, a demokráciát, az együttműködést és a békét”.

A COP28-on ezzel szemben az ipari agrárvállalkozások az úgynevezett Élelmiszer-rendszerek és Mezőgazdasági Menetrend és a Megújuló Tájak Menetrend révén érvényesítenék érdekeiket. Ezek „az ipari mezőgazdaság zöldre mosására és a vállalati piacok és technológiák további konszolidálására tett kísérletek”. A fenntarthatóság zászlaja alatt ezek a kezdeményezések a hatalmat és az erőforrásokat koncentrálják, ahelyett, hogy ténylegesen csökkentenék az ipari élelmiszerláncból származó kibocsátásokat, amelyek a teljes globális kibocsátás több mint egyharmadáért felelősek – hangsúlyozza a szervezet.

A La Vía Campesina elutasítja továbbá „a sovány és értelmetlen nettó nullás vállalásokat, amelyek kooptálják és aláássák a klímaválság kezelésére irányuló érdemi intézkedéseket”, valamint a párizsi klímaegyezményben szereplő „kétes és tudománytalan piaci és kompenzációs programokat”.

A mozgalom ellenzi továbbá „a nagyhatalmú kormányok minden olyan kísérletét, hogy a Világbankot nevezzék ki a ’veszteség- és káralap’ kezelőjének. Ha ez a lépés sikerrel jár, akkor az USA és más történelmi kibocsátók indokolatlan hatalmat és tekintélyt kapnak az éghajlatváltozás finanszírozása felett, ami jelentősen hátrányosan érinti a globális dél kormányait és a helyi közösségeket, és elmélyíti a globális hatalmi hierarchiákat”. Az „Éghajlatváltozási veszteség- és káralapot” a G77 csoport és Kína sürgetésére fogadták el a COP27-en, hogy segítsék a globális dél országait az éghajlati hatásokra való reagálásban.

A COP28 bojkottjáról szóló döntés egyben „elkötelezettség és szolidaritásvállalás az éghajlati igazságosságért folytatott globális mozgalom iránt, amely az emberi jogokért és a Földanyával való kapcsolat helyreállításáért folytatott népi küzdelmekben gyökerezik. Az idei COP-ra előre tekintve közös hangon azonnali tűzszünetre szólítunk fel! A palesztin jogok emberi jogok” – mondja a La Vía Campesina.

A mozgalom 1993-ban alakult Belgiumban, és ma mintegy 200 millió kistermelőt képvisel. Legfőbb döntéshozó szerve a négyévente megrendezésre kerülő nemzetközi konferencia. A nyolcadik konferenciára 2023. december 1. és 8. között kerül sor „A globális válságokkal szemben az élelmezési szuverenitást építjük, hogy biztosítsuk az emberiség jövőjét” mottóval Kolumbia fővárosában, Bogotában.

Írta: Vilma Guzmán

Forrás: Amerika21