A reformok még mindig blokkolva vannak a kongresszusban, amely miatt Petro mozgósításra buzdítja a lakosságot, és panaszkodik a „korrupt” intézményekre, amelyek megakadályozzák a változás politikáját.
Gustavo Petro elnök alkotmányozó gyűlés összehívása nagy vitákat váltott ki. Az állami intézményekben „a korrupció büntetlen rendszere” meghonosodott, ami megakadályozta az 1991-es alkotmány valódi végrehajtását. Az elnök szerint ezt ki kell javítani.
Petro javaslatát a különböző helyzetek tükrében kell vizsgálni. Először is, kormánya nyugdíj-, munkaügyi és egészségügyi reformjainak blokkolása az ellenzéki konzervatív többségű kongresszusban (miamerikank.hu beszámolt erről). Másodszor, az Államtanács és a fegyelmi hatóság (Procuraduría) ítéletei alapján a kormánykoalíció Pacto Histórico (PH) több kormánytisztviselőjét és szenátorát elbocsátották vagy felfüggesztették tisztségéből.
Maga Petro, valamint a PH tagjai, mint például María José Pizarro, akinek szenátusi alelnökké választását az Államtanács érvénytelennek nyilvánította, az ellenőrző és fegyelmi hatóságok döntéseit a kormány elleni politikai üldözésnek tekintik.
„Ha a mai kolumbiai intézmények nem képesek végrehajtani azokat a szociális reformokat, amelyekre az emberek szavaztak, akkor nem az embereknek kell térdre borulniuk” – mondta Petro. Hanem az „intézményeknek kell megváltozniuk”. Ha a „nép által megválasztott kormányt” úgy bekerítik, hogy nem tudja végrehajtani az alkotmányt, „akkor Kolumbiának egy alkotmányozó nemzetgyűlés elé kell állnia” – mondta.
Most az ellenzéki jobboldali pártok azzal vádolják Petrót, hogy egy alkotmányozó gyűlésen keresztül akarja megtartani a hatalmat, amely lehetővé tenné számára az újraválasztást. Jelenleg az alkotmány nem teszi lehetővé az elnök újraválasztását.
Az elnök azonban visszautasította ezt az elméletet: „A javasolt alkotmányozó folyamatnak nem célja sem az 1991-es alkotmány megváltoztatása, sem az én hatalmon tartásom. A lényeg az, hogy az 1991 óta eltelt több mint három évtizedben az állami intézmények nem voltak képesek megoldani a kolumbiai társadalom „számos alapvető problémáját”. Ezért „az alkotmányozó hatalomnak, vagyis a népnek kell beavatkoznia ezek megoldása érdekében” – tette közzé Petro az X-en.
A gyakorlatban 1991 után „félkatonai kormányforma” jött létre, amely felváltotta a szociális jogállamot, és több mint 100 ezer kolumbiait gyilkolt meg. Ezen a „véres módon” jelentősen megnőtt a vagyon koncentrációja néhány kézben – mondta Petro.
A kormányfő az alkotmányozási folyamat nyolc pontját terjesztette vitára. Ezek között szerepel a 2016-os békemegállapodás végrehajtása, azaz a földreform, a marginalizált lakossági rétegek integrációja és az igazság mint az igazságosság tengelye.
Az alkotmányban rögzíteni kell az alapvető életszükségleteket, például az ivóvizet, az egészségügyet és a nyugdíjakat. A politikusok az elmúlt 30 évben figyelmen kívül hagyták az Alkotmánybíróság e kérdésekben hozott ítéleteit. Valójában az életkörülmények a nagy üzlet tárgyává váltak – panaszolta Petro.
Az 1991-es alkotmány később „ellenreformált” elemeit vissza kell állítani, beleértve a közoktatási rendszer melletti elkötelezettséget. Az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és a szénmentes gazdaságra való áttérést is rögzíteni kell az alkotmányban. Csakúgy, mint a termelést és a foglalkoztatást elősegítő monetáris politikát.
A jelenlegi területrendezés még mindig a régi, 1886-os alkotmány elitista elképzeléseinek felel meg, és egyenlőségibbé kell válnia annak érdekében, hogy a szegény és elfeledett régióknak jobb lehetőségeket biztosítson. Petro szerint a vízhez való hozzáférésnek strukturáló elemnek kell lennie.
Egy másik vitapont a politikusok magánforrásokból történő finanszírozásának eltörlése volt. Az elnök az igazságszolgáltatási rendszer megváltoztatását javasolta. Az igazságszolgáltatásnak jobban kellene összpontosítania az igazságra és az áldozatok kárpótlására, mint az elkövetőkkel szembeni „büntető bosszúra”.
A kormányfő felszólította a lakosságot, hogy „szólaljon meg és döntsön”. Az alkotmányozási folyamat első lépése a közösségi bizottságok megalakítása. Az alulról szerveződő szervezeteknek mozgósítaniuk kell, össze kell fogniuk és az utcára kell vinniük a lakosságot a vitára.
Petro ezt a javaslatot először egy cali-i találkozón tette. A társadalmi tiltakozások 2021-ben kezdődtek Caliban, Valle del Cauca megye fővárosában. Petro és a kormány más tagjai ott találkoztak az ország délnyugati részéből származó őslakos társadalmi mozgalmi szervezetekkel. Petro szerint hiba volt a választásokon vesztes politikai erőket, például a politikai centrumhoz tartozókat bevonni a kormányba. Ők csak megpróbálták megakadályozni a változás politikáját.
A kormányhoz közel álló hangok hosszú távú projektnek tekintik Petro felhívását. Kevésbé az alkotmány azonnali kiigazításáról van szó, sokkal inkább arról a folyamatról, hogy a lakosságot ezen a kormányon túl is mozgósítsák a még el nem ért strukturális változások érdekében.
Írta: Hans Weber
Forrás: Amerika21
