Országos tüntetések és sztrájkok a chilei kormányra gyakorolt nyomásgyakorlás érdekében

Chile legnagyobb szakszervezeti szövetsége, a CentralUnitaria de Trabajadores (CUT) országos munkabeszüntetésre és tüntetésekre szólított fel április közepére. A cél egy széles követeléslista hangsúlyozása volt. Ezt számos társadalmi szervezet és mozgalom támogatta.

A CUT szakszervezeti szövetség országos tüntetésekre szólított fel
A CUT szakszervezeti szövetség országos tüntetésekre szólított fel

Munkabeszüntetésekre került sor, különösen az állami iskolákban és az egészségügyben. A feldolgozóiparban és a tömegközlekedésben nem volt sztrájk, és nem is volt tervbe véve. Ehelyett 25 városban szerveztek tüntetéseket, amelyeken több ezren vettek részt.

David Acuña, a CUT elnöke kifejtette, hogy a parlamentben egy jobboldali ellenzék van, amely nem engedi az előrelépést, az üzleti szféra pedig nagyrészt figyelmen kívül hagyja a szakszervezeti követeléseket. Emlékeztetett a Gabriel Boric elnökkel februárban folytatott megbeszélésekre is, ahol elmondták neki, hogy a kormány lemaradásban van a szociális követelések teljesítésében.

Ezeket a követeléseket egy tizenegy pontból álló kiáltvány tartalmazza, amelynek szlogenje „A politikai holtpontról és a gazdaság blokádjából kilépő szociális többség”.

A szociális kiáltvány és az akciónap a közös érdekek érdekében egyesíti a szakszervezeti és szociális mozgalmakat. Az aláírók között a szakszervezetek mellett országos szinten a diákok képviselői, a kis- és középvállalkozásokat képviselő szervezetek, a közegészségügyi szolgáltatást igénybe vevők és a lakást keresők egyesületei is szerepelnek.

Részletesen a követelések a következők:

– A béreknek és a minimálbéreknek a létminimum felett kellene lenniük, ami jelenleg 630.000 peso (kb. 615 euró) körül van.

– További szakképzést és agresszív munkahelyteremtő programokat követelnek az állami szektorban.

– A magánszektort ösztönözni kell a termelő beruházások megvalósítására. Fenntartható gazdaságpolitikát sürgetnek, amely biztos helyet biztosít a kis- és középvállalkozásoknak az ország gazdaságában, mivel a neoliberális modell soha nem vált be számukra. Hosszú távú, környezetbarát, decentralizált és modern iparosításra van szükség a biztonságos munkahelyek és bérek megteremtéséhez.

– Egy mélyrehatóbb adóreformot és egy olyan nyugdíjreformot kell garantálni, amely megfelelő nyugdíjakat garantál.

– Lehetővé kell tenni a szakszervezeti kollektív tárgyalásokat ágazati szinten, és a szakszervezeti jogokat jobban kell védeni a törvény által.

– A közalkalmazottak az elmúlt években a megszorító költségvetések áldozatai voltak. Követeléseiket jobban figyelembe kell venni.

– A diákszervezetek a közoktatási rendszer bővítését és reformját követelik.

– A „Sin Casa” szervezet lakáskeresői másokkal együtt párbeszédet követelnek a kormánnyal a lakáskérdés megoldása érdekében, figyelembe véve az egyes területek sajátos körülményeit. Állami földkatasztert, valamint megfizethető hiteleket és gyors kiutalást követelnek az állami bank által.

– Az állami egészségügyi rendszert ki kell bővíteni és strukturálisan meg kell reformálni. Ez magában foglalja az ott dolgozók fizetésének javítását, valamint a biztos karrierlehetőségek biztosítását. Konkrét intézkedésekre van szükség a várólisták megszüntetése érdekében, ahol a betegek gyakran évekig várnak a kezelésre.

– A növekvő erőszak és bűnözés miatt nemzeti közbiztonsági tervet kell kidolgozni. A rendőrséget meg kell erősíteni és jobban fel kell szerelni. A helyi lakosokkal és társadalmi szervezetekkel együtt gyors megoldásokat kell találni a leginkább érintett városrészek számára.

– A helyi tömegközlekedést fenntartható módon kell szabályozni és bővíteni a munkavállalók és a felhasználók érdekében.

Számos követelés már a 2019-es társadalmi tiltakozások során felmerült, és tükröződött az alkotmánytervezetben, amelyet a 2022 szeptemberi népszavazáson elutasítottak.

A nyomásgyakorlásnak, amelyet a szakszervezetek és a társadalmi mozgalmak most egy első akciónapon akartak kiépíteni, már márciusban volt egy parlamenti előzménye.

Daniel Núñez kommunista szenátor azt követelte, hogy a kormány hívjon össze társadalmi tiltakozást, hogy hangsúlyt adjon a tervezett reformoknak. A kormány és a jobboldali ellenzék ezt részben hevesen elutasította, míg a Szocialista Párt és a kormányszövetséghez tartozó Demokratikus Forradalom Pártja támogatta.

Írta: Michael Roth

Forrás: Amerika21