Argentína jobboldali kormánya egyre tekintélyelvűbb módon reagál a brutális megszorítások kritikájára. Tízezrek vállalnak szolidaritást a tüntetéseken.
Háttér: Az ellenállás hulláma
Javier Milei elnök egyre tekintélyelvűbb viselkedése reakció arra, hogy politikai kurzusa egyre nagyobb ellenállásba ütközik. Az argentin kormány megpróbálja elfojtani ezt az ellenállást, mielőtt az veszélyessé válhatna – az uralkodó osztály minden részének, valamint a médiában és az igazságszolgáltatásban lévő segítőiknek a cinkosságára támaszkodva.
Miután tavaly – Milei első hivatali évében – viszonylag kevés tüntetés volt a megszorítások és más reakciós intézkedések ellen, ez most megváltozni látszik. Február elején több százezer ember vonult az utcára országszerte, miután Milei a davosi úgynevezett Világgazdasági Fórumon elmondott beszédében elsősorban a „woke ideológia szellemi vírusa” ellen lépett fel.
A szakszervezetek is lassan felébredni látszanak a sokkos állapotból. Tavaly két országos általános sztrájkot hirdettek: egyet január 24-én – nem sokkal Milei hivatalba lépése után -, egyet pedig május 9-én az úgynevezett Ley Bases ellen. Mindkettő azonban elmaradt a várakozásoktól, vagyis 2024 második felében kevés ellenállás volt. Valószínűleg szintén a kialakuló ellenállási hullámtól vezérelve a CGT szakszervezeti konföderáció most április 8-ra újabb általános sztrájkot hirdetett. A munkavállalók általános gazdasági helyzete mellett valószínűleg az IMF-fel tervezett megállapodás is szóba kerül majd.
A CGT azt is bejelentette, hogy részt vesz a jövő hétfői „Az igazságért és az igazságosságért való emlékezés napja” alkalmából szervezett mozgósításokon. Argentínában hagyományosan március 24-én tartanak nagy tüntetéseket, hogy megemlékezzenek a katonai diktatúra bűneiről, és követeljék, hogy ilyesmi soha többé ne fordulhasson elő. 1976. március 24-én a fegyveres erők fasiszta diktatúrát hoztak létre, amely 1983 decemberéig tartott.
Az előző héttel ellentétben végül nyugalom maradt. Az argentin főváros, Buenos Aires központjában helyi idő szerint szerdán több tízezren gyűltek össze, hogy Javier Milei ultrajobboldali kormánya ellen és magasabb minimálnyugdíjakért tüntessenek. A nyugdíjasok és baloldali szervezetek, valamint a szakszervezetek adták meg az alaphangot, és biztosították a rendezett menetet. Az úgynevezett barras bravasba tömörült futballszurkolók az egy héttel korábbitól eltérően a pálya szélén maradtak.
A tüntetést megelőzően a kormány és különösen Patricia Bullrich „biztonsági miniszter” fenyegető forgatókönyvet idézett fel, a kongresszus épületét körülvevő, fémfallal védett utcák polgárháborús övezetre emlékeztettek. Több mint 2.000 rendőrt vezényeltek ki, páncélozott járművek és vízágyúk hajtottak keresztül Buenos Aires központjában, ahol a forgalom leállt. Szigorúan ellenőrizték a tüntetés helyszínének közelébe igyekvő embereket, valamint a hagyományosan baloldali munkásosztályhoz tartozó Matanza és Lomas de Zamora külvárosok ingázóit. A vasútállomások kijelzőtábláin az „Erőszak nem tüntetés” figyelmeztetés villogott. A rendőrség meg fog állítani minden támadást a köztársaság ellen”. A fenyegetést hangszórókon keresztül ismételték
De sem a fenyegető háttér, sem az előző héten tapasztalt elnyomás nem félemlítette meg az argentinokat, akik tömegesen vonultak a kongresszus épülete elé. A múlt hét szerdáján az ultrajobboldali kormány már megmutatta, hogy a Milei elnök által propagált „anarcho-kapitalizmus” jó adag tekintélyelvűséget tartalmaz. A nyugdíjasok és a baloldali szervezetek, szakszervezetek és futballszurkolók támogatóinak tüntetését a rendőrség brutális elnyomással fogadta az argentin főváros központjában: gumibotokkal, könnygázzal és gumilövedékekkel – az emberi életre való tekintet nélkül.
A kormány most nyílt kihívásként tekint a nyugdíjasok tiltakozására. Milei 2023 decemberi hivatalba lépése óta a nyugdíjasok minden szerdán a Buenos Aires központjában lévő kongresszusi épület elé vonulnak, hogy a megélhetési költségek emelkedése és a brutális megszorítások ellen tüntessenek. Míg korábban a megmozdulások meglehetősen kis létszámúak voltak, március 12-én több tízezren tettek eleget a felhívásnak. Csatlakoztak hozzájuk baloldali szervezetek, valamint számos futballklub BarrasBravas néven ismert szurkolói csoportja – így lényegesen több embert tudtak mozgósítani.
Azt, hogy a kormány azt akarja, hogy tekintélyelvű reakcióját hatalmi demonstrációként értelmezzék, különösen világossá teszi Bullrich, aki a tömegtüntetés óta általában olajzöld kabátban jelenik meg a nyilvánosság előtt. Nemcsak a megjelenése, hanem a nyilatkozatai is katonai ízűek. A labdarúgással kapcsolatos erőszak elleni küzdelemről szóló törvény (Ley Antibarras) hétfői bemutatóján megvédte a rendőri erők brutális fellépését a tüntetőkkel szemben, akiket korábban „államcsínykísérlettel” vádolt. Milei elnök az Expoagro mezőgazdasági vásár pénteki megnyitóján világossá tette, hogy teljes mértékben támogatja a miniszterét. Ott megköszönte miniszterének „nagyszerű munkáját”. Bullrich, folytatta Milei, „fenntartja és megvédi a köztársaság értékeit”.
Ahogy a véleménynyilvánítás és a tiltakozás szabadságához való jog, úgy a parlamentarizmus sem része Argentína köztársasági természetének az ultrajobboldali kormány számára. Ahol csak lehet, Milei sürgősségi és azonnali rendeletekkel (Decreto de necesidad y urgencia, DNU) kormányoz – ez a reakció arra, hogy sem a szenátusban, sem a képviselőházban nincs stabil saját többsége. Az államfő eddig összesen 62 DNU-t írt alá, amelyek közül néhányat később a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezett. Bár a rendeleteket idővel ratifikálni kell, elég, ha a parlament két kamarája közül csak az egyik hagyja jóvá őket.
Miközben szerdán ezrek vonultak utcára a Kongresszus épülete előtt a nyugdíjasok aggodalmainak támogatására, a képviselők többsége megszavazta Milei rendeletét, amely felhatalmazza őt arra, hogy új megállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Egy 2021-es törvény tulajdonképpen előírja, hogy az IMF-től való új hitelfelvételt a parlament mindkét kamarájának ratifikálnia kell. Martín Guzmán volt gazdasági miniszter ennek megfelelően bírálta a kormányt, amiért megkerüli a parlamentet, „mert nem akarja a nép előtt megvitatni a dolgokat”. Mások arra figyelmeztettek, hogy a „demokratikus stabilitás” és az „intézményi rend” veszélyben van.
Az azonban még mindig nem világos, hogy az IMF-megállapodás hogyan fog kinézni. Luis Caputo gazdasági miniszter és a kormány többi tagja eddig nem volt hajlandó részleteket közölni. Argentínának azonban csak idén 15 milliárd dollárt kell visszafizetnie a washingtoni székhelyű pénzintézetnek. Az ország összesen 22 megállapodást kötött már az IMF-fel, csak a 2018-as hitel a legnagyobb az alap történetében, mintegy 45 milliárd dollárral.
Kritikusok azt gyanítják, hogy Milei fő célja az új hitellel az, hogy jobb indulási feltételeket teremtsen pártja, a La Libertad Avanza (LLA) számára az idei közelgő választásokon. Október végén a szenátusi és a képviselőházi helyek felét lehet majd megválasztani. Az elnök népszerűségi mutatói az utóbbi időben jelentősen csökkentek. Az Atlas Intel közvélemény-kutató intézet szerint a megkérdezettek szűk többsége először nyilatkozott úgy, hogy elutasítja a jelenlegi kormányt.
Írta: Frederic Schnatterer
Forrás: JungeWelt
