Az USA számára pirruszi győzelemnek bizonyulhat Donald Trump látszólagos diadala GustavoPetro kolumbiai elnök felett a papírok nélküli migránsok kitoloncolásával és bánásmódjával kapcsolatos konfliktusban. Míg Latin-Amerika néhány jobboldali államfője, például Javier Milei (Argentína) és Nayib Bukele (El Salvador) elfogadja Washington fenyegetéseit, amelyek szerint büntetővámokkal és szankciókkal fenyegeti Bogotát, a többség határozottan elutasítja azokat.
A 33 országot tömörítő Latin-Amerikai és Karibi Államok Közösségének (CELAC) Xiomara Castro hondurasi elnök által csütörtökre összehívott rendkívüli ülésén ezért a migrációról és a latin-amerikai egységről, valamint az USA-val fenntartott gazdasági kapcsolatok alternatíváiról tárgyaltak.
„Gazdasági értelemben változtatnunk kell, hogy ellensúlyozni tudjuk a szankciókat vagy az esetlegesen bekövetkező intézkedéseket. Az amerikai támadásra való tekintettel Latin-Amerikának közelebb kell kerülnie a BRICS-szövetséghez” – mondta Carlos Sierra kolumbiai politológus a Szputnyik orosz ügynökségnek adott interjújában. A szervezeten belüli súlyuk miatt különösen Kínával és Oroszországgal kellene erősíteni a kapcsolatokat – tanácsolja a szakértő. A „bomlasztó kereskedelempolitikát” folytató Trump-kormányzatra tekintettel a kínai és más BRICS-országok piacai „biztonságosabbak” lehetnek – véli Marcelo Robba argentin elemző. Ha az USA azzal fenyegetőzik, hogy 25 százalékos vámokat vet ki a latin-amerikai országokból származó termékekre, akkor azok is kivethetnek vámokat az amerikai importra, de az áldozatok végső soron csak a két ország lakosai lennének – érvel Sierra. A régiónak ezért a Pekinghez és Moszkvához való közeledéssel kellene elősegítenie az importtermékek saját árukkal való helyettesítését – javasolja.
Ilyen megfontolásokat táplál a Trump által a Panama-csatornával kapcsolatban kirobbantott vita is. Az a fenyegetése, hogy a vízi utat egyedül az Egyesült Államok számára „követeli vissza”, a közép-amerikai ország kötvényeinek leértékelődéséhez vezetett, amelynek gazdasága a csatorna bevételeitől is függ. A Kolumbia elleni fellépés „tipikus Trump-manőver volt” – kommentálta a La Jornada című mexikói napilap: „Agresszívan fellép egy másik országgal szemben, válságot provokál, tárgyalást kezdeményez, és mielőtt annak vége lenne, bejelenti, hogy legyőzte ellenfelét”. Trump kirohanásai „diplomáciai és gazdasági válságok előidézésére alkalmasak, amelyek minden bizonnyal nagy árat fognak fizetni az érintett országoknak, de csak Washington elszigetelődésének megerősítését és globális hegemón hatalmi pozíciójának gyengítését szolgálják” – írta az újság.
Ehhez valószínűleg hozzájárul az a provokáció is, hogy a védelmet kereső latin-amerikaiakat láncra verjék és rabszolgaként szállítsák származási országukba. Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök hivatalos panaszt nyújtott be Washingtonban a kitoloncolt honfitársaival szembeni „megalázó bánásmód” miatt. A külügyminisztérium hétfőn beidézte Gabriel Escobart, az amerikai nagykövetség ügyvivőjét, hogy „kellemetlen kérdéseket” tegyen fel neki. Ez láthatóan kevéssé hatott Washingtonban. Mert miközben Guatemala, Peru és Ecuador a Telesur jelentése szerint a kitoloncolt állampolgárok reintegrációjára vonatkozó stratégiákon dolgozik, a CBS News hétfőn arról számolt be, hogy a Trump-kormányzat tisztviselői El Salvadorban olyan menekültügyi megállapodásról tárgyalnak, amely lehetővé tenné az USA számára, hogy különböző országokból származó menekülteket toloncoljon ki oda.
Az Egyesült Államokban tapasztalható üldöztetés és az emberi jogok megsértése ellenére ismét több ezer védelmet kereső ember vette útját Mexikó déli határától északra, hogy elérje az Egyesült Államokat. „Ez az emberkontingens annak ellenére indult el Tapachulából, Chiapasból, hogy Trump hivatalba lépése után Biden alatt bevezetett „CBP-One alkalmazás” törlésre került, amely lehetővé tette volna számukra, hogy menedékjogot kérjenek az Egyesült Államokban” – jelentette az El Sol de Chiapas című regionális lap.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
