A Prensa Latina kubai hírügynökségnek adott exkluzív interjújában Johana Tablada, a kubai külügyminisztérium Egyesült Államokért felelős igazgatóságának helyettes vezetője bírálta az országával szembeni „ellenséges amerikai politikát”.
Az amerikai kormány maximális nyomást gyakorol Kubára, és „szélsőséges, embertelen intézkedéseket” hajt végre. Ezek célja a gazdaság károsítása, a lakosság élelmiszerforrásokhoz való hozzáférésének megakadályozása, az ország destabilizálása és végső soron a forradalom megdöntése – magyarázta.
Ami a két ország jelenlegi kapcsolatait illeti, Tablada megjegyezte, hogy „Joe Biden kormányának politikája lényegében követte Donald Trump kormányának politikáját”. „Meg kell állapítanunk és el kell ismernünk, hogy sikerült rontaniuk a kubai férfiak és nők életszínvonalát, hogy sikerült nehéz helyzetet teremteniük népünk számára”.
A „folyamatos fojtogatás” ellenére azonban az amerikai kormányzatnak „hatalmas romboló képességeivel” nem sikerült a blokád szigorításával a társadalom destabilizálódását, a kubai kormány elleni vádaskodást és végül a lakosság lázadását kiváltania.
Tablada, aki több mint 30 éve dolgozik a diplomáciai szolgálatban, úgy véli, hogy „ennek a washingtoni kormánynak a szomorú öröksége lesz a legnagyobb migrációs hullám Kuba történetében, ami nagyon szerencsétlen a kubai nép, a kubai családok számára”.
Az amerikai kormány, hogy elterelje a figyelmet a blokád megszüntetését követelő világméretű követelésről, és hogy elkerülje, hogy beismerje „bűnös szándékait”, folyamatosan ürügyeket talál ki, és „megtévesztő manipulációkat” alkalmaz Kuba démonizálására. Ezek közé tartoznak az olyan álhírek, mint például az az állítás, hogy Kubában kínai katonai támaszpontokat építenek, vagy hogy a kubai kormánynak van egy programja arra, hogy katonákat küldjön Ukrajnába. Mindezt minden bizonyíték nélkül és büntetlenül terjesztik. A legszégyenletesebb a kubai orvosi segítségnyújtásról szóló dezinformációs kampány, amelyet az amerikai média rabszolgaságként állít be.
Mindez része az „állandó megtévesztésnek az emberi jogok kérdésében, amelynek során az amerikai kormány kiváltságos bánásmódot biztosít azoknak, akik a kubai intervenciós programjainak célpontjai vagy kedvezményezettjei, illetve akik a finanszírozási projektjeinek célpontjai vagy kedvezményezettjei voltak”. Ezeket a személyeket „azután hősöknek állítják be, akik nem azok, mivel társadalmunkban nincs támogatásuk” – tette hozzá Tablada.
Fontos azonban különbséget tenni az amerikai kormány álláspontja és az amerikai társadalomnak a kétoldalú kapcsolatok normalizálására irányuló növekvő követelései között. Több mint 108 városban fogadtak el határozatokat a blokád feloldásáról és a Kubával való együttműködésről. A civil társadalommal és az üzleti szférával folytatott számos találkozón nagy érdeklődést tapasztalt a Kubával való együttműködés és üzletelés iránt.
Az amerikai kormánnyal való együttműködés és csere bizonyos tereit 2023-ban visszaállították. Mindazonáltal a kubai lakosság életét érintő legkeményebb intézkedések továbbra is érvényben maradnak.
Az sem világos, hogy ki lesz jövőre az elnök, és hogy a szuperhatalom továbbra is „beavatkozik-e Kuba belügyeibe, hogy engedélyezze a rendszerváltási projekteket, és finanszírozza a dezinformációs és álhírműveleteket”.
Írta: Edgar Göll
Forrás: Prensa Latina
