Győzelem a bányavállalatok ellen

Hatalmas tiltakozási hullámot követően a panamai legfelsőbb bíróság hatályon kívül helyezte a vitatott bányászati törvényt. 2023 októbere és decembere között Panamában a legnagyobb országos tüntetések zajlottak a demokráciához való harmincnégy évvel ezelőtti visszatérése óta. A népharag kirobbanásának középpontjában egy bányászati koncesszió jóváhagyása állt, amely törvény formájában szabályozza a rézbányászatot a Cobre Panamá-ban, Közép-Amerika legnagyobb külszíni bányájában. A bánya egy őserdei régióban található, ahol nagy a biológiai sokféleség. 

A hordó túlcsordult: több mint 50 000 panamai tüntetett a bányatörvény ellen október és 2023 decembere között
A hordó túlcsordult: több mint 50 000 panamai tüntetett a bányatörvény ellen október és 2023 decembere között

Laurentino Cortizo jelenlegi kormánya és a névlegesen szociáldemokrata, de de facto neoliberális Partido Revolucionario Democrático (PRD) és a liberális-konzervatív Movimiento Liberal Republicano Nacional (MOLIRENA) szövetsége alatt három nagy társadalmi mozgósítás zajlott: a 2019-es tömeges tüntetések elsősorban az alkotmány módosítását követelték. A 2022-es tüntetések, amelyek a benzin és a mindennapi fogyasztási cikkek emelkedő árai, valamint a korrupció terjedése ellen irányultak, nagy hatással voltak a panamai társadalmi szerkezetre. A legutóbbi, 2023-as tiltakozási hullám azonban mind a két tiltakozás mértékét, mind hatását felülmúlta. Ez a 406-os törvény elfogadása ellen irányult, amely a Minera Panamá vállalatnak messzemenő jogokat biztosított egy bányászati koncesszió részeként, például a más területekre való lehetséges terjeszkedést vagy a védett tengerfenékhez való hozzáférést. Emellett meg kellene tiltani, hogy az Atlanti-óceán partján fekvő Donoso körzetben lévő bányaterület fölött repüljenek. A Minera Panamá a kanadai First Quantum Minerals Ltd. leányvállalata.

A törvény gyors elfogadása végül megtörte a jeget: több mint 50.000 panamai vonult az utcára több mint 40 napon át, hogy szünet nélkül demonstráljon. Gyakran elzárták a közlekedési útvonalakat, bár a rendőrség kemény elnyomással – többek között könnygáz és sörétes puskagolyók használatával – szállt szembe velük. Ehhez jött még az útlezárásokból adódó hiány az alapvető élelmiszerellátásban.

A tüntetések során több mint 1000 letartóztatás történt.

A lakosság egy része és a különböző szervezett csoportok a munka és a közlekedés megbénítását látták az egyetlen eszköznek arra, hogy nyomást gyakoroljanak a rájuk nem figyelő kormányra. Az olyan szervezeteknek, mint az építőipari szakszervezet, a SUNTRACS; a panamai tanárok szövetsége, a ASOPROF; a parasztok, az őslakosok és a diákok mozgalmai, amelyek az Alianza Pueblo Unido por la Vida (APUV) szövetségben egyesítették erejüket, valamint a fiatalok, akik olyan digitális platformokon szerveződtek, mint a Sal de las Redes vagy a „Panama többet ér bányászat nélkül” mozgalom, sikerült az elmúlt évek legnagyobb felkelésére mozgósítaniuk.

A tüntetések során incidensek történtek a tüntetőkkel és a tiltakozás ellenzőivel, és négy tüntető meghalt. Az egyik fotós egy rendőrségi sörét miatt vesztette el a szemét. A La Prensa című napilap szerint a tüntetések során több mint 1.061 embert tartóztattak le, közülük 175 embert vandalizmus vádjával.

A bányatörvény elleni tiltakozásoknak előzményei vannak: a panamai legfelsőbb bíróság még 2017-ben alkotmányellenesnek nyilvánította az eredetileg 1997-ben elfogadott szerződést a bánya kiaknázásáról, amely akkor még a Minera Petaquilla Gold S.A. vállalat tulajdonában volt. A kormánnyal csak 2021-ben tárgyaltak új szerződésről, addig a Minera Panamá szerződés nélkül, illegálisan folytatta a tevékenységét. Ráadásul a vállalat nem fizetett sem licencdíjat, sem adót. Az új szerződés 2023. október 20-án lépett hatályba, miután a kormány több tárgyalási fordulóban sem hallgatta meg a lakosságot. A törvényt egyetlen nap alatt elfogadta a parlament, aláírta és közzétette a hivatalos közlönyben. Az új szerződésnek azonban ugyanazok a hibái voltak, mint a réginek.

A parlament békítő intézkedésként november 3-án elfogadta az új bányászati koncessziók befagyasztását. Ez az intézkedés azonban nem lépett életbe visszamenőleges hatállyal, ahogy azt a lakosság követelte, így a legcsekélyebb hatással sem volt a vitatott 406-os törvényre. Több hetes várakozás és a lakosság nyomása után a Legfelsőbb Bíróság végül november 28-án kimondta, hogy a 406. törvény alkotmányellenes. A törvény sérti a Panamai Köztársaság alkotmányának 25 cikkelyét. Ez a második alkalom, hogy a bányászati szerződést alkotmányellenesnek nyilvánították.

Miért háborította fel ennyire a panamaiakat a bányászati törvény? A 2022-es és 2023-as tüntetések óta nem javult a helyzet az országban. Épp ellenkezőleg: a korrupciós ügyek és az átláthatóság hiánya a végrehajtó és a törvényhozó hatalomban a mindennapok rendje. Jesús Alemancia szociológus az LN-nek adott interjújában azt mondja: „Ahhoz, hogy megértsük, hogyan történtek a 2023. októberi és novemberi események, a konfliktus két szintjét kell felismerni. Az egyik, általánosabb szinten a gazdaságról és az elmúlt 30 év neoliberális gazdaságpolitikájának társadalmi hatásairól van szó. A másik szinten a lakosságnak elege van a sok korrupciós ügyből és elégedetlen”.

„Az országomnak elege van abból, hogy a világ jótevője” A panamavárosi tüntetők megkérdőjelezik országuk jelképét.
„Az országomnak elege van abból, hogy a világ jótevője” A panamavárosi tüntetők megkérdőjelezik országuk jelképét.

A tüntetéseken a düh kiáradt a körülmények egész sora miatt, hiszen a korrupció, az igazságtalanság és a büntetlenség a bányászatban is megtalálható. A pontosan ezeken a területeken hibás bányászati törvény elfogadása volt az a szalmaszál, amely kipattintotta a szikrát. A panamaiak türelme a végéhez ért, részben azért, mert az ország gazdasági és politikai erőinek jelentős része érdekelt a bányászatban, és egyes médiumok is színpadot adtak nekik.

Gabriel Carrizo Jaén panamai alelnök például a Petaquilla Gold bányavállalat ügyvédjeként dolgozott hivatalba lépése előtt – írja a Mi diario. A szakszervezeteket és különböző nem kormányzati szervezeteket tömörítő FRENADESO szerint a korábbi kereskedelmi és ipari miniszter, Alfaro Boyd is rendelkezik részvényekkel a Minera Panamában.

A forradalmi társadalmi-ökológiai tavasznak is nevezhető társadalmi lázadás fő oka az emberek dühe az országban tapasztalható folyamatos igazságtalanságok miatt. A Világbank szerint Panama bruttó hazai terméke 63,61 milliárd dollár, és Latin-Amerika egyik legegyenlőtlenebb országa. Az erős gazdasági növekedés ellenére az országban az egyenlőtlenség 2007 óta viszonylag kevéssé, 2,4 százalékponttal csökkent – a latin-amerikai átlag 4,5 százalékpont.

Alberto Agrazal, a Comisión de Justicia y Paz egyházi szervezet munkatársa szerint a tüntetések mértékének van egy másik oka is: „Az új generációkban felébredt a panamai szociális öntudat. A bányászat miatt tudatosult, hogy mennyire fontos a környezet és a környezetvédelem – és hogy mennyire fontos a társadalom mozgósítása. Ennek köze van ahhoz az érési folyamathoz is, amelyet a különböző környezetvédelmi szervezetek és közösségi mozgalmak indítottak el”- mondja Agrazal. A Nemzetközi Politikai és Társadalmi Tanulmányok Központja által 2023-ban végzett felmérés szerint háromból két válaszadó számára a környezet fontosabb, mint a gazdasági növekedés. Ennek ellenére a téma nem játszott szerepet a parlamenti vitákban, mielőtt október végén kitörtek a tüntetések. Ramón Rivera a Donoso körzetből az LN-nek elmondta: „Mi nem bányászok vagyunk, hanem a környezetvédelem országa, amely hisz a környezet megóvásában. A térségünkben élők békésen és harmonikusan élnek a környezettel”.

„Ez nem akármilyen siker”

Claudia Figueroa egyetemi oktató és közösségi újságíró egy másik fontos szempontot is kifejt: „Ez több mint ökológiai tudatosság, ez a területhez való gyökeres kötődés, mert mi szenvedtünk (az USA általi kisajátítástól, a szerk. megjegyzése) a Csatorna-övezetben… nem akarjuk, hogy ez újra megtörténjen. Szóval szerintem inkább egy olyan eszméről van szó, amely az oktatás és a kultúra révén alakult ki a lakosságban.”

A kormány és a bányavállalat nem számított ekkora társadalmi felkelésre, amelynek ilyen egyértelmű következményei lesznek. Senki sem gondolta volna, hogy vasárnap délután négy órakor az emberek a közösségi médiában azt írják majd: „Elmész a tüntetésre? Menjünk!” A panamai lakosságban még mindig él az az érzés, hogy megnyerték a transznacionális megacég elleni csatát. Sok fronton folyt a harc: a városrészekben, az őslakos területeken, a spontán útlezárásoknál sok helyen, a szakszervezetekben és a társadalom más szervezett szektoraiban. Még a donosói halászok és hajósok is csatlakoztak a harchoz: keményen dolgoztak azért, hogy megakadályozzák, hogy a hajók továbbra is felvegyék a Punta Rincón kikötőjében lévő külszíni bányából kitermelt rezet és aranyat.

Idén január 11-én a kormány és a civil társadalom különböző szervezeteinek küldöttsége az első látogatások egyikét tette meg a bánya területén azzal a céllal, hogy biztosítsa a külszíni bánya szabályos és átlátható bezárását. A lakosság azonban azt követeli, hogy láthatóbb módon vehessen részt az e célból létrehozott munkacsoportokban. Mario Almanza, az APUV szövetség egyik szóvivője szerint a kirándulás egy arcátlan akció – nincsenek megállapodások, még menetrend sem.

Másrészt az év első heteiben látszólag nyugalom van. Ez jelzésértékű az idén május 5-én esedékes elnökválasztáson induló politikai jelöltek számára. Arra kellene összpontosítaniuk, hogy meghallgassák a lakosságot és a jobb életkörülményekre vonatkozó követeléseiket, és komolyan kellene venniük a panaszaikat és a mozgósítási hajlandóságukat. Mert egy olyan folyamat elején vagyunk, amelyben nincs visszaút, és amely mélyreható érési, szervezési és nevelési folyamatot igényel a társadalom minden szektorában. Ez nem akármilyen siker. Ez az alulról jövő emberek, a munkások, a parasztok és az őslakosok, a fiatalok és a diákok győzelme a panamai külszíni bányák fémkitermelése ellen!

Írta: Carlos Escudero-Nuñez

 

Forrás: Latein-amerika Nachrichten