CO2-kibocsátási jogokat adtak el az Amazonnak, a Walmartnak és másoknak. Az ügyészek pert indítottak a megállapodás ellen. Az őslakos csoportok bírálják a LEAF-koalícióval kötött szerződést.
A brazíliai Pará államban egyre éleződik a konfliktus az Amazonas-vidékről származó CO2-kibocsátási jogok eladásáról szóló megállapodás miatt. Június elején az állami ügyészek pert indítottak a megállapodás ellen, amelyet Pará 2024 szeptemberében kötött a nemzetközi LEAF-koalícióval – egy olyan vállalatokból álló szövetséggel, amelynek tagjai között van az Amazon és a Walmart, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Norvégia kormánya. A kereset szerint a szerződés jogellenes, elhamarkodott és az érintett közösségek meghallgatása nélkül jött létre.
A megállapodás az Amazonasban az erdőirtás csökkentéséből (REDD+) származó kibocsátás csökkentésért legfeljebb 180 millió dollár kifizetését írja elő. Az ügyészség szerint azonban Parában nincs törvényileg rögzített szén-dioxid-piac és REDD+-rendszer. A CO2-kibocsátási jogok kereskedelmi hasznosítása ezért korai, különösen mivel az érintett közösségeket nem vonták be az ILO 169. egyezményében rögzített szabad, előzetes és tájékozott hozzájárulás (FPIC) elvének megfelelően.
Számos őslakos nép és quilombola közösség képviselője bírálja a CO2-csökkentési kreditek eladását a területeikről, amelyek jogi szuverenitása nem a szövetségi állam, hanem a tartományi kormányzaté. Az Amazonas Intézet egyik kutatója szerint a szövetségi állam „olyasmit ad el, ami nem az övé”.
A Pará állam kormánya azzal érvel, hogy ez „csak” egy előzetes megállapodás, amely csak 2026-tól lép hatályba, ha bizonyíthatóan csökkentek a kibocsátások. A kritikusok és az ügyészség azonban ezt de facto illegális előzetes értékesítésnek tekintik. A brazíliai szén-dioxid-piacról szóló 2024-es törvény, amely bevezette a brazíliai üvegházhatású gázok kereskedelmének rendszerét, tiltja a CO2-kibocsátás-csökkentési kreditek előzetes értékesítését.
Emellett a közösségek részesedése a bevételekből túl alacsony, a tervezett forráselosztás pedig átláthatatlan és társadalmilag igazságtalan. A REDD+-projektekre vonatkozó tervezetekből kitűnik, hogy Pará állam a tanúsítványok eladásából származó bevételek 15 százalékát tartja meg. A quilombola közösségek, amelyek területein az erdők egy része található, csak 14 százalékot kapnak. „Úgy gondoljuk, hogy a kormány részesedése túl magas” – mondta Aurélio Borges, Malungu kincstárnoka, a paraiquilombola közösségek koordinátora.
A szerződés különösen azért kritizálható, mert a bevételek akár 7 százaléka az agráriparhoz kerül, amely pedig a parai erdőirtás fő okozója. Ez ellentmond a REDD+ valódi céljának, azaz az erdők védelmének az emberek által. A quilombola-szövetségek javaslata, hogy az illegális fakitermelőket nyilvántartásba vegyék és kizárják a nyereségből, eddig nem valósult meg.
Pará nem reagált a 2023-as ügyészségi ajánlásokra sem, amelyek szerint a szubnacionális REDD+-rendszer keretében környezetvédelmi és szociális védelmi intézkedéseket kell végrehajtani, mielőtt CO2-kibocsátási jogokra vonatkozó szerződéseket kötnek.
Az eset így rávilágít az önkéntes szén-dioxid-piac rendszerszintű problémáira. Szakértők és civil társadalmi szervezetek évek óta kritizálják, hogy a REDD+hoz hasonló erdővédelmi projektekből származó CO2-kibocsátási jogok a gyakorlatban gyakran nem vezetnek valódi kibocsátás csökkenéshez. A Nature Communications szakfolyóiratban megjelent új tudományos metaanalízis erdővédelmi projekteket – köztük sok brazíliait – elemezett, és megállapította, hogy csak 25 százalékuk mutat jelentős kibocsátás csökkentést.
A tanulmány szerzői szisztematikus túlértékelésről beszélnek, mivel sok projekt túlbecsüli pozitív éghajlati hatását. Vállalatok, mint az Amazon, a Bayer, a H&M vagy az Unilever, a LEAF-megállapodás keretében Pará-tól vásárolnak tanúsítványokat, hogy javítsák klímamérlegüket, annak ellenére, hogy a tényleges CO2-megtakarítások kétségesek.
Luiz Inácio Lula da Silva elnök kormánya ugyan ambiciózus környezetvédelmi politikát folytat, de a Pará-ügy rámutat a szövetségi koordináció korlátaira és felveti a nemzeti jogszabályok és a szubnacionális kezdeményezések közötti koherencia kérdését. A vita a Belémben (Pará) idén megrendezésre kerülő COP30 világ klímakonferencia fényében is egyre nagyobb jelentőségre tesz szert.
Írta: Jan Marinko
Forrás: Amerika21
