Mike Hammer amerikai ügyvivő egy miami sajtótájékoztatón további „szankciókat” jelentett be Kubával szemben. Hammer hat hónapja vezeti a havannai nagykövetséget, és a sajtótájékoztatót arra használta, hogy közbenső mérleget vonjon.
A szankciókat egyoldalú kényszerintézkedéseknek kell tekinteni, amelyeknek nincs jogi alapja, és amelyek ellentétesek a nemzetközi joggal.
Donald Trump amerikai elnök már januárban, hivatalba lépése óta szigorította az ilyen intézkedéseket, amikor bizonyítékok nélkül újra felvette Kubát az „állami terrorizmust támogató országok” listájára. Ezzel korlátozza, illetve blokkolja az összes pénzátutalást Kubába és Kubából.
Hammer beszámolt arról, hogy sűrű programja volt, és sokat utazott Kubában, hogy beszéljen disszidensekkel, kisvállalkozókkal és általában kubaiakkal.
Az amerikai nagykövetség által készített és a közösségi médiában terjesztett videókban Hammer dominózik egy csoport gyerekkel Camagueyben, meglátogatja a kubai hős José Martí sírját Santiagóban, és beszél bebörtönzött disszidensek családtagjaival egész Kubában.
Az amerikai diplomata azt állította, hogy azok a kubaiak, akikkel utazása során beszélt, nem tartják az Egyesült Államokat felelősnek a jelenlegi nehéz gazdasági és ellátási helyzetért. „Az emberek elismerik, hogy a kubai rezsim a felelős, ennek semmi köze az Egyesült Államok politikájához” – mondta Hammer.
A kubai külügyminisztérium (Minrex) ezt követően Hammer állításait hamis híreknek és torzításoknak minősítette.
Johana Tablada, a Minrex amerikai osztályának vezetője élesen bírálta Hammert: szerinte Hammer szándékosan szít ellenszenvet, hogy megbuktassa a szigetország kormányát.
Továbbá: „Hammer kijelentései nem egy semleges sajtótájékoztatón hangzottak el, hanem egy gondosan megtervezett politikai művelet részeként, amelynek célja az volt, hogy a Trump-adminisztrációt és (külügyminiszter) Marco Rubiót úgy állítsa be, mintha ők lennének a kubai nép szövetségesei”.
Hammer erre így reagált: „Mitől félnek? Én csak egy egyszerű misszióvezető vagyok, aki beszél az emberekkel.”
Nemrég egy magas rangú amerikai tisztviselő kijelentette, hogy a szigeten „közvetlenül előttünk áll a változás”.
A Hammer által meglátogatott „disszidens” Guillermo Fariñas sajtóközleményt adott ki, amelyben elmagyarázta Hammernek, mi lenne szükséges a »rezsimváltás« előidézéséhez Kubában: „társadalmi robbanás”, katonai puccs, valamint tengeri és légi blokád. Fariñas azt mondta, megkérte Hammert, hogy adja át üdvözletét Rubiónak.
Hasonló provokációkat már korábban is végrehajtott Kubában James Cason, Hammer egyik elődje. Főnöke később így nyilatkozott: „Megmondtuk barátunknak, Casonnak, hogy ha a kubai rezsimet ráveszi arra, hogy kiutasítsa őt az országból, akkor mi az amerikai érdekképviselet bezárásával válaszolunk.”
Akkor hajó- és repülőgép-eltérítések és hasonló agressziók történtek. A kubai ellenségkép jelenleg rendkívül virulens az amerikai vezetésben, amint azt Carlos Giménez amerikai képviselőnek a guantanamói (Kuba) amerikai fogolytábor látogatása után tett nyilatkozata is mutatja: a tábor „az egész sziget egyetlen szabad helye”.
Hammer kijelentéseinek és cselekedeteinek azonban következményei vannak. Pénteken a kubai külügyminisztérium behívatta, hogy tájékoztassa őt arról, hogy megsértette a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményt.
A tiltakozó jegyzéket Alejandro García, az Egyesült Államokért felelős főigazgató helyettese adta át. García megjegyezte, hogy Hammer nem használhatja immunitását fedezékül olyan cselekményekhez, amelyek Kubának szuverenitását és belső rendjét sértik.
Írta: Írta: Edgar Göll
Forrás: Amerika21
