Utcákat zárnak le, országos tüntetések és sztrájkok rázzák meg Panamát José Raúl Mulino konzervatív kormányának politikája ellen. Ami kezdetben a társadalombiztosítási rendszer reformja elleni korlátozott ellenállásként indult, országos tiltakozásba torkollott a kormány neoliberális politikája és Panama gazdaságának általános irányvonala ellen.

Heves parlamenti viták és a szakszervezetek és társadalmi szervezetek kritikája után a kormány márciusban elfogadta a 462. számú törvényt, amely a társadalombiztosítási rendszer, és különösen a köznyugdíj-biztosítás átfogó reformját írja elő. Április 23-án a közszolgálati tanárok szakszervezete határozatlan idejű sztrájkot hirdetett a reform ellen. Ehhez azonnal csatlakoztak más ágazatok szakszervezetei, többek között a nagy építőipari és gyümölcsültetvényes szakszervezetek.
Azóta az ország egyes részein az utakat eltorlaszolták, ami jelentősen megnehezíti a közlekedést. Sok helyen bezárták az iskolákat, annak ellenére, hogy Lucy Molinar oktatási miniszter felszólította a sztrájkoló tanárokat, hogy folytassák a tanítást.
A kormány egyre nagyobb rendőri erőszakkal és a tüntetések vezetőinek elnyomásával reagál. Az ország egyes részein rendkívüli állapotot hirdettek. Ugyanakkor a kormány párbeszédet folytat az egyes szakszervezetekkel a 462. számú törvény módosított változatának kidolgozása érdekében. Mulino elnök azonban kizárja a törvény teljes visszavonását.
Konzervatív kormánya a 462-es törvényt a nyugdíjrendszer több mint 650 millió dolláros hiányával indokolja. A reform a nyugdíjkorhatár emelését, a nyugdíjak csökkentését és a szolgáltatások privatizálását irányozza elő. A kritikusok szerint ez „nyomorúságos és éhező nyugdíjakat” eredményez a munkavállalók és családjaik számára.
A tiltakozásokhoz időközben diákok és őslakos közösségek is csatlakoztak. Felhívást tettek közzé az Egyesült Államokkal nemrég aláírt, amerikai katonák jelenlétét engedélyező megállapodás elleni ellenállásra. Ugyancsak bírálják a Colón tartományban található Donoso rézbánya tervezett újbóli megnyitását, amelynek bezárását a Legfelsőbb Bíróság 2023 novemberében rendelte el.
Panama legszegényebb tartományában, Bocasdel Toróban, az ország északnyugati partján, a karib-tenger partján, az amerikai gyümölcsipari vállalat Chiquita 4800 ültetvényes munkást bocsátott el. Ők csatlakoztak a banán- és mezőgazdasági munkások szakszervezetének (Sitrabibana) felhívásához, amelyben határozatlan idejű sztrájkot hirdettek a kormány politikája ellen. A munkaügyi bíróság a sztrájkot illegálisnak nyilvánította.
A hírhedt United Fruit Company utódvállalata, a Chiquita a tömeges elbocsátásokat munkaszakítással és gazdasági veszteségekkel indokolta (erről a miamerikank.hu beszámolt). A Chiquita az ország banántermelésének mintegy 90 százalékát ellenőrzi, amely a legfontosabb exportcikk.
Az országos sztrájk közepette a biztonsági erők átkutatták az osztályharcos építőipari szakszervezet, a Suntracs irodáit, állítólagos pénzmosás miatt. Genaro López, a szakszervezet vezetője, a bíróság elfogatóparancsa alapján önként jelentkezett a hatóságoknál.
Saúl Méndez, a Suntracs főtitkára május 21-én politikai menedékjogot kért a bolíviai nagykövetségen Panamavárosban. Kérelmének elbírálásáig ideiglenes védelmet élvez a diplomáciai képviseleten. Méndez „kis diktátornak” nevezte Mulino elnököt, és azzal vádolja, hogy meg akarja szétverni a Suntracs-szervezetet.
A tüntetések őslakos vezetőit, Lucrecia Caisamót és Evelardo Membache-t is letartóztatták. Emellett a kormány az egyetemek vezetésén keresztül nyomást gyakorol a diákok tüntetéseire. Eduardo García diákot például öt évre eltiltották az egyetemtől a tüntetéseken való részvétele miatt.
A panamai elnyomás nemzetközi reakciókat váltott ki. Egyes szakszervezetek és szakszervezeti szövetségek egész Latin-Amerikából szolidaritásukat fejezték ki panamai kollégáikkal.
Időközben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) is beavatkozott. Az ILO konferenciáján egy panamai szakszervezeti delegáció beszámolt a helyzetről az országban, amely mára azon 24 ország közé tartozik, ahol a szakszervezeti szabadságot a leginkább megsértik.
Az ILO levelében a panamai kormánytól tájékoztatást kér a tüntetők kriminalizálásáról, a manipulált bírósági eljárásokról, a rendőri erőszakról a munkavállalók ellen, valamint a szakszervezeti pénzek jogellenes visszatartásáról.
Írta: René Thannhäuser
Forrás: Amerika21
Neoliberalizmusnyugdíjreformszakszervezetektömeges tiltakozások