A Kubai Köztársaság budapesti nagykövetsége ajánlotta figyelmünkbe a következő interjút, amit az NBC készített Miguel Díaz-Canel elnök úrral – ami egyébként is kivételes alkalom, hogy nekik nyilatkozik – március 19-én kedden a tüntetésekre reagálva.
Az NBC News exkluzív interjújában Miguel Díaz-Canel elnök a közelmúltbeli tüntetésekről kérdezve az amerikai embargót ostorozta, és azt mondta, hogy azokat „komoly eseményeknek” állították be.
Miguel Díaz-Canel kubai elnök az NBC Newsnak adott keddi havannai interjújában „intervencionistának” minősítette az Egyesült Államokat, amely „megveti” és a kubai népet és a kubai forradalmat.
A kubaiak százai vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak az élelmiszer- és áramhiány ellen. A kormány hétfőn az Egyesült Államokat vádolta meg a tüntetők feltüzelésével; válaszul az amerikai külügyminisztérium „abszurdnak” nevezte a vádakat.
Díaz-Canel a külügyminisztérium megjegyzéseire reagálva azt mondta: „Mindig keresik az igazolásokat és kiforgatják a dolgokat. A legabszurdabb dolog az, hogy több mint 65 éve bűnös blokádot alkalmaznak ellenünk. Ez az abszurditás”.
Díaz-Canel ritkán ad interjút, különösen amerikai médiumoknak, de az NBC Newsnak a havannai Nemzetközi Informatikai Vásáron beszélt, amelynek középpontjában a digitális technológia állt.
Díaz-Canel szerint a „blokád abszurditása” váltotta ki a tiltakozásokat.
„Szabadok, szuverének és függetlenek vagyunk, és tovább építjük forradalmunkat a blokád szigorítása ellenére, annak ellenére, hogy felkerültünk egy hamis listára, amelyet csak egy olyan népirtó és hegemón kormány találhatott ki, mint az Egyesült Államok kormánya” – mondta Díaz-Canel, utalva arra, hogy az Egyesült Államok Kubát a terrorizmus állami támogatóinak tekintett négy ország közé sorolta Észak-Koreával, Iránnal és Szíriával együtt.
A sziget különböző részein vasárnap óta tüntetések törtek ki, a legnagyobbak a második legnagyobb városban, a keleti Santiagóban. Santiago a kubai forradalom szülőhelyeként ismert, és itt helyezték örök nyugalomra Fidel Castro hamvait 2016-ban (miamerikank.hu erről beszámolt).
Az emberek „áramot” és „élelmet” skandáltak, és egyes esetekben „szabadságot” követeltek a közösségi médiában széles körben megosztott videókon.
A kubaiak az ország egyes részein hosszú, néha 18 órát is meghaladó áramkimaradásokat szenvedtek el. Az élelmiszer- és gyógyszerhiány, valamint a növekvő infláció megnehezítette a lakosság nagy többségének életét.
Díaz-Canel keddi kijelentéseire reagálva a külügyminisztérium e-mailben küldött közleményében azt írta, hogy „az Egyesült Államok kiáll a kubai nép mellett, és továbbra is támogatja az emberi jogok, a szabadság, a jólét és a méltóságteljesebb jövő iránti követeléseit”.
„Az Egyesült Államok Kubával kapcsolatos politikája elősegíti az emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatos elszámoltathatóságot, és igyekszik támogatni a kubai népet” – fogalmazott egy tisztviselő.
Kuba kommunista vezetésű kormánya nemrég népszerűtlen megszorító intézkedéseket jelentett be, és 500%-kal megemelte a szintén szűkös benzin árát.
A kormány nemrég a Világélelmezési Programtól kért segítséget, hogy továbbra is biztosítani tudja a támogatott tejport a gyerekeknek.
A tüntetésekkel kapcsolatban Díaz-Canel azt mondta, hogy azok viszonylag békésen zajlottak, de „komoly eseményeknek” állították be őket.
Elmondta, hogy világszerte, többek között az Egyesült Államokban „komolyabb” tüntetések zajlanak, amelyeket „erőszakosan elfojtanak”.
„A kubaiak a címlapokra kerülnek. Miért? Mert a kubai probléma kezelésében teljes perverzitás uralkodik” – mondta.
Kuba több mint 60 éve kemény amerikai gazdasági szankciók alatt áll. Az embargó eredetileg válasz volt arra, hogy Castro az 1959-es forradalom után elkobozta az amerikai vállalkozásokat és ingatlanokat. Amikor 1962-ben teljes mértékben életbe lépett, nem volt kereskedelem, de az évek során az Egyesült Államok olyan törvényekkel módosította az embargót, amelyek bonyolulttá tették azt. És bár az amerikai cégek élelmiszert és gyógyszereket exportálhatnak Kubába, ha speciális engedélyt kérnek az amerikai kormánytól, az embargó ezt megnehezíti.
Bár sok közgazdász egyetért abban, hogy az embargó károsan hatott a kubai gazdaságra, ők is rámutatnak Kuba szovjet típusú, központosított gazdasági modelljére.
Díaz-Canel megjegyzéseire reagálva az amerikai tisztviselő azt mondta, hogy az embargót csak a kongresszus oldhatja fel, és hogy tavaly az Egyesült Államok közel 336 millió dollár értékben exportált mezőgazdasági termékeket, és további 100 milliárd dollár értékben engedélyezte a humanitárius exportot vagy adományokat, „bizonyítva sok amerikai jóakaratát, akik segíteni akarnak a kubai népnek”.
„Az amerikai szankcióknak van hatásuk, de Kuba legtermékenyebb ágazatainak rossz irányítása a jelenlegi kubai gazdasági válság elsődleges mozgatórugója” – mondta az amerikai tisztviselő.
Díaz-Canel, akit arról a spekulációról kérdeztek, hogy a tüntetések a forradalom összeomlását hozhatják, azt mondta: „Jöjjenek és bizonyítsák be. Próbáljanak meg minket megbuktatni. Majd meglátják, mi fog történni velük. A forradalom nagyon szilárd, és a kubai nép nagyon is tisztában van azzal, hogy mit jelent elveszíteni a forradalmat” – mondta.
Az interjú az alábbi linkre kattintva tekinthető meg: https://www.nbcnews.com/news/latino/cuban-president-miguel-diaz-canel-blasts-interventionist-us-protests-s-rcna144122
