A chilei hatóságok megtagadják az őslakosok jogait a tengerparti területeken

Egy chilei bíróság a Chile déli részén található tengerparti területekre vonatkozó őslakos követelések ellen döntött. A követelés az Aysén régióban lévő partvidék jelentős részét az őslakos lafkenche-ek igazgatása alá helyezte volna. Ez ellentétes lett volna különösen a nagy lazacexportáló ipar érdekeivel.

Lafquenche zászló

Nyolc évig tartó pályázati folyamat és ellentmondásos nyilvános vita után a Regionális Parti Hasznosítási Bizottság úgy döntött, hogy az őslakosok nem tartanak igényt a tengerparti területükre.

2008-ban Chilében elfogadták az úgynevezett Lafkenche-törvényt (20.249. sz. törvény), amely első ízben biztosított területi jogokat a chilei lafkenche őslakosoknak az ősi területükön lévő partok felett. A törvény célja a lafkenche nép hagyományos termelésének és életmódjának védelme, amennyiben az a partokhoz és a parti vizekhez való hozzáféréstől függ.

Ez a jogszabály olyan nemzetközi normáknak is megfelel, mint az ILO 1989. évi 169. egyezménye („Egyezmény a független országokban élő őshonos és törzsi népekről”), amelyet Chile 2008-ban ratifikált.

A szóban forgó partok az ország dél-középső részén található Biobío régiótól Aysén déli régiójáig húzódnak, és így Chile zord tengerparti tájának hatalmas területét fedik le. Legutóbb csak mintegy 185 000 hektárra vonatkozott a fent említett törvény. Jelenleg csak ezeket tekintik az őslakos népek parti és tengeri területeinek.

A Lafkenche közösségek képviselőinek jelenlegi kérelmei azonban több mint 2,4 millió hektárnyi terület ECMPO-ként való elismerését jelentik. Ezek többsége a Los Lagos régióban található.

Ezeket a partokat azonban már több évtizede egyre intenzívebben használja a lazacipar. Ez az iparág Chile déli partjainál gyorsan terjeszkedett, és gyakran az ország második legnagyobb exportágazataként emlegetik a réz után.

Az üzleti szövetség szerint a chilei lazacipar a világ második legnagyobb lazactermelője Norvégia után, 25 százalékos világpiaci részesedéssel. A lazactenyésztéssel járó part menti vizek szennyezése miatt az iparágat többször is bírálták, és komoly tiltakozásokkal szembesült.

A most elutasított kérelemben a Las Guaitecas természetvédelmi terület és az Aysén régióban található Las Huichas szigetek közösségei 621.000 hektár területnek a Ley Lafkenche értelmében történő bejegyzését és ezáltal ECMPO-ként való elismerését követelték. A tengerparti területek hasznosításával foglalkozó regionális bizottság (Comisión Regional de Uso de Borde Costero – CRUBC) felelős ezért a döntésért.

Tomás Monge, a SalmonChile, a halászati ágazat legnagyobb üzleti szövetségének regionális igazgatója a javaslat elleni beadványában azt mondta, hogy a kezdeményezés előterjesztői eltávolodtak a törvény szellemétől, és nem vették figyelembe az összes érintett ágazatot. Ennek eredményeként nincs tervezési biztonság a halgazdálkodás jövőbeli tevékenységeire.

Más gazdasági szervezetek is nyilvános nyilatkozatot tettek, és a döntés következményeinek „tudatosítására” szólítottak fel. A kérelmezett hektárszám aránytalan volt, és konfliktusokhoz vezethet a különböző helyi érdekeltek között.

Egy sikeres pályázati eljárás 59 őslakos közösséget bízott volna meg a part menti területek kezelésével. Az Aysén régió lakóit képviselő szervezetek széles körű szövetsége korábban szolidaritást vállalt a kérelmezőkkel.

Levelükben kijelentették, hogy a lazacipar „mindent magának akar”, és az üzleti szervezeteket dezinformációs kampánnyal és médiastratégiával vádolták, amely elhallgatta a 20.249-es törvény tényleges célját és a pályázatok tartalmát a közbeszédből.

Estefanía González, a Greenpeace képviselője kifejtette, hogy a lazacipar azon állítása, miszerint a kérelem jóváhagyása a vállalkozásukat leállította volna, „teljesen hamis”. A terület ECMPO-ként való elismerése semmilyen hatással nem lett volna az iparág több mint 700 koncessziójára az Aysén régióban, amelyek továbbra is biztosítják az iparág számára a használati jogokat.

A közösségi médiában az érintettek a Gabriel Boric vezette balközép kormány szerepét is bírálják az őslakos közösségek kérelmének elutasításában. A Defendamos Chiloé például a Facebookon arról beszél, hogy „újabb nagy csalódás Gabriel Boric és egész kormánya”.  A fő kritika az, hogy a kormány képviselőinek többsége a bizottságban (CRUBC) is az őslakos közösségek javaslata ellen, és így a lazacipar érdekei mellett szavazott.

A SalmonChile igazgatója, Monge azonban a szavazás után örömét fejezte ki. Egy „vízió érvényesült az Aysén régió jövőjéről”, amelyben minden gazdasági tevékenység „harmonikusan együtt tud létezni és elősegíteni a regionális fejlődést”.

Írta: Jakob Graf

Forrás: Amerika21