Október 30-án, hétfőn Paola – aki nem akarja teljes nevét megadni – már több mint egy órája áll sorban autójával a benzinkút előtt. Argentínában két napja benzinhiány van. Azt mondja: „Ez nem véletlen, az olajtársaságok destabilizálni akarják a gazdasági helyzetet közvetlenül az előrehozott választások előtt”.
Az ország összes tartományát érintette a hiány. A Tucumán tartománybeli Concepción kisvárosban az egészségügyi dolgozók azt mondják, hogy a benzinhiány miatt további értesítésig felfüggesztettek minden olyan betegutat, amely nem feltétlenül szükséges.
Október 29-én, vasárnap az állami tulajdonú YPF és a Shell azzal magyarázta a hiányt, hogy az a kivételesen nagy kereslet miatt alakult ki. Az El Diario AR című argentin lap ugyanakkor kifejtette, hogy mind a vállalatok, mind a vásárlók az árak emelkedésére számítanak. A kormány és a legnagyobb olajtársaságok úgy döntöttek, hogy októberre ideiglenesen rögzítik az árat. Bár még az állami YPF is kisebb áremeléseket hajtott végre, a megállapodást nagyrészt betartották. Röviddel az árrögzítés lejárta előtt a vállalatok felhalmozták a benzint, a vásárlók pedig a szokásosnál többet vásároltak.
Fernando Cabrera szerint, aki szintén a benzinkútnál áll a sorban a motorjával, a kormány közvetlenül felelős a helyzetért. A rossz gazdaságpolitika az, ami feldühíti. „Itt az ember csak azért dolgozik, hogy túléljen” – mondja Cabrera, aki taxit vezet a motorján. Ezért a jobboldali-liberális elnökjelöltre, Javier Mileira szavazna. „Változást akarok, rosszabb már úgysem lehet” – indokolja választási döntését. Argentínában októberben 12 százalékos volt az infláció, a lakosság több mint 40 százaléka a szegénységi küszöb alatt él.
Miután november 2-án, szerdán bejelentették a normalizálást, a vállalatok mintegy 10 százalékkal emelték az árakat. Ennek ellenére a 40 eurócentes benzinár még mindig a dél-amerikai átlag alatt van. Ez annak is köszönhető, hogy a kormány további árszabályozásokkal és adócsökkentésekkel igyekszik valamelyest tompítani a közlekedési inflációt. Ez nem csak a benzint érinti. Buenos Airesben például egy buszjegy jelenleg 6 eurócentbe kerül. Ezen intézkedések közül sok nem fenntartható hosszú távon.
A jobboldali-liberális jelölt, Milei, aki a választások első fordulójában a szavazatok közel 30 százalékát szerezte meg, éppen ezeket a támogatásokat és a rögzített árakat akarja eltörölni.
A rögzített árak azonban azt is jelentik, hogy évek óta túl kevés beruházás történt a finomítók bővítésébe. Argentína jelenleg nyersolajat exportál a szomszédos Chilébe és hajóval a világpiacra, de a hazai benzintermelés nem fedezi a saját keresletet. Körülbelül 20-30 százalékát importálni kell.
Bár a jelenlegi gazdasági minisztert és elnökjelöltet, Sergio Massát elméletileg közvetlenül felelőssé lehetne tenni a problémáért, Diego Genoud politológus az amerika21-nek elmondta, hogy kétli, hogy a jelenlegi válság Massának szavazataiba kerülne. „Sikeresen meggyőzte a szavazóit arról, hogy neki semmi köze a gazdasági valósághoz, hogy ő, mint minden argentin ember, az általános helyzet és a rossz előző kormány áldozata” – magyarázza a politológus.
Ez annak is köszönhető, hogy az alternatíva sokak számára túl veszélyes. Paola, az autósofőr aggódik a jövő miatt: „Félek attól, hogy mit jelenthet Milei”. A közvélemény-kutatásokban jelenleg Massa vezet a szavazatok alig 49 százalékával, míg Milei alig 47 százalékkal.
Írta: Malte Seiwerth
Forrás: Amerika21
