A kormány rövid és hosszú távú intézkedésekkel reagál a romló biztonsági helyzetre. Az alkotmányos jogokat felfüggesztették, amely miatt kritika érkezik a parlamentből és a civil társadalomból is.
Paul Flores zenész meggyilkolását követően a perui kormány múlt hétfőn rendkívüli állapotot hirdetett Limában és a szomszédos Callao városban. Ez 30 napig marad érvényben. Ez idő alatt az alkotmányos jogokat felfüggesztik. Ezek közé tartozik a gyülekezési szabadság, az utazás szabadsága és a lakás sérthetetlensége. Az embereket letartóztathatják parancs nélkül.
Florest múlt vasárnap lőtték le egy koncert után. Az Armonía 10 nevű zenekarát, más együttesekhez hasonlóan, állítólag bűnbandák zsarolták meg. A zenekar szerint a zsarolók mintegy 5500 dollárnak megfelelő védelmi pénzt követeltek.
Peruban az elmúlt években jelentősen romlott a biztonsági helyzet. A gyilkosságok száma 2025 januárjában és februárjában 368 volt, több mint háromszorosa a 2018-as év azonos időszakához képest. A gyilkosságok számának emelkedése mellett a zsarolások száma is meredeken emelkedett, különösen Limában és azokon a területeken, ahol a bűnözői csoportok illegális bányászati tevékenységet folytatnak. A perui hatóságok mindezért többek között a Venezuelából érkező bevándorlást okolják, anélkül, hogy erre bizonyítékot tudnának szolgáltatni.
A parlamenti ellenzék a fejlemények fényében Juan José Santiváñez belügyminiszter lemondását követeli. Hétfőn 34 képviselő nyújtott be bizalmatlansági indítványt. Az indítvány szerint a belügyminisztériumban „riasztó vezetői hiányosságok tapasztalhatók”.
Az Ipsos piackutató cég felmérése szerint a lakosság 83 százaléka úgy véli, hogy Santiváñeznek le kellene mondania, és 62 százalék szerint a biztonsági helyzet romlott, mióta hivatalba lépett. Dina Boluarte perui elnök azonban továbbra is kiáll belügyminisztere mellett.
A jelenlegi szükségállapotot több oldalról is kritizálják. Jesús Maldonado, San Juan de Lurigancho, Lima egyik erőszak által leginkább érintett kerületének polgármestere rámutatott, hogy ez az intézkedés a múltban sem működött, és a jövőben sem lesz hatékony. Ezt a véleményt osztja a Human Rights Watch civil szervezet is, amely biztonsági szakértőket idéz. A katonai egységek telepítését a gazdag Miraflores kerületben szintén bírálták a közösségi médiában, azzal érvelve, hogy a viszonylag alacsony bűnözési ráta miatt szükségtelen.
A jelenlegi fejlemények fényében kedden ülésezett a Nemzetbiztonsági Tanács (Conasec). Boluarte és miniszterei mellett az ügyészség és az országos rendőrség magas rangú képviselői is részt vettek rajta. Az elnök asszony és belügyminisztere hangsúlyozta, hogy a nemzeti rendőrségnek 2025-ben 2673 bűnözői csoportot sikerült felszámolnia és több mint 73 ezer bűnözőt letartóztatnia.
A Biztonsági Tanács egyebek mellett úgy döntött, hogy törvénytervezetet nyújt be a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetéséről, megvizsgálja, hogy a fegyveres erők bevonhatók-e a büntetés-végrehajtási rendszer irányításába és ellenőrzésébe, valamint „intézkedéseket hajt végre valamennyi, papírokkal nem rendelkező külföldi migrációs státuszának legalizálására”. Ha ez nem jár sikerrel, „ágazatközi intézkedéseket hoznak az országból való kiutasításuk érdekében”.
Boluarte bejelentette továbbá egy úgynevezett „polgárok biztonságával foglalkozó hadi szoba” létrehozását is, „ahonnan a végrehajtó hatalom ellenőrizni fogja a Conasecben elért megállapodások betartását”. Ezt a javaslatot Eduardo Rocha, a nemzeti rendőrség korábbi igazgatója „képtelenségként” utasította el. A Biztonsági Tanácsnak nincs stratégiája, az elnöknek pedig „fogalma sincs” a dolgokról.
Enrique Vargas kriminológus viszont bírálta a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetésének tervét. Az állampolgárok arra kényszerítése, hogy a rendfenntartó erők részévé váljanak, bizonyítottan az emberi jogok megsértéséhez vezet, és „olyan, mintha ezt a tüzet benzinnel oltanánk el”.
Írta: David Keck
Forrás: Amerika21
