Számos ember vett részt előző kedden a „Méltóság napja a polgárháború áldozataiért” elnevezésű rendezvényen. Reggel különböző áldozati egyesületek tüntetésre hívtak a városközpontba, amely a központi Alkotmány téren, a kormány székhelye előtt ért véget.
Az áldozatok egyesületeinek közlése szerint 11.30-ra terveztek meghallgatást Bernardo Arévalo elnöknél és a kormány képviselőinél. Rövid zűrzavar után egy küldöttség bejutott a kormány székhelyére, de csak kisebb rangú hivatalnokokkal találkoztak.
„Sajnos sem az elnök, sem a kormány közvetlen képviselői nem vettek részt a találkozón” – mondta a kormánypalotából való távozás után Juan Pérez Cedillo, a polgárháború áldozatainak szervezeteinek képviselője. „Nem akarják megkérdőjelezni azokat az embereket, akik részt vettek, de senki sem vett részt, aki döntési jogkörrel rendelkezett”.
Pérez korábban a Prensa Comunitariának adott interjújában konkrét intézkedéseket sürgetett. Tavaly Karin Herrera alelnök asszony kilátásba helyezte ezt, de nem történt semmi. Konkrétan a hozzátartozók és túlélők kártérítéséről és jóvátételéről van szó, akik közül sokan már idősek vagy elhunytak.
Az áldozatokkal folytatott párbeszéddel foglalkozó bizottság képviselője viszont az Alkotmány téren elmondta, hogy bár a kormány részéről ma senkinek sem volt ideje „a sűrű napirend miatt”, március elejére „magas szintű találkozót terveznek, amelyen a lehető legsürgősebben meghallgatják az áldozatok panaszait”. A találkozón részt vesz „a szociális fejlesztési miniszter és az elnök magántitkárságának képviselői”. Beszédét azonban csekély taps fogadta.
A Chimaltenango megyéből származó Damaris a nagymamájával érkezett az Alkotmány térre. A nagymama akkor 15 éves lányát az 1980-as évek elején rabolták el katonák, ezután soha többé nem hallottak felőle, és haláláról nem volt hivatalos megerősítés. Csalódott Arévalóban, annak fényében is, hogy az őslakosok és különösen az ő családja »2023-ban hetekig az utcán volt Arévalo hivatalba lépése mellett, most pedig elárult minket és elfelejtett minket« – mondta .
Chimaltenango volt az egyik olyan megye, ahol a legerősebb volt a mozgósítás a választási eredmény megvédésére a „technikai puccskísérlettel” szemben.
Bacilio Jacinto is rezignáltan fogadta a kormányülésről érkező híreket. Az idős földműves eredetileg a mexikói határhoz közeli Huehuetenango megyéből származik. „A háború 1983-ban kezdődött a térségünkben” – mondja, hozzátéve, hogy a hadsereg »önkényesen lőtt le falusiakat, mint állítólagos gerillákat«. Nem sokkal később a lakosok Mexikóba menekültek, és csak 1994-ben, a polgárháború végéhez közeledve térhettek vissza. „De a kormány addigra már eladta a földjeinket másoknak”. A falusiak 2001-ben kis kölcsönökkel együtt tudtak egy darab földet vásárolni a Csendes-óceán partján fekvő Escuintla megyében. Az ellopott földekért azonban soha nem kaptak kártérítést vagy kárpótlást.
Este a főváros 1-es zónájában, a zsúfolásig megtelt Spanyol Kulturális Klubban mutatták be a népirtás áldozataira emlékező könyvet és a virtuális emlékművet. A könyvet és a kiállítást a Guatemalai Főegyházmegye Emberi Jogi Hivatala (ODHAG) és az Agiamondo katolikus szervezet dolgozta ki, és a Német Szövetségi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Minisztérium támogatásával valósult meg. Az ötlet az Efrain Rios Montt volt diktátor elleni első népirtási per tanúinak kísérése során született, most pedig a Benedicto Garcia hadseregfőnök elleni jelenlegi perben – magyarázta Raúl Nájera, az ODHAG munkatársa az eseményen.
A virtuális kiállítás már 3500 áldozatot sorol fel nevükkel, lehetőség szerint fényképekkel és élettörténetük részleteivel, míg a könyv kevesebbet tartalmaz. A kiállítás azonban folyamatosan bővülni fog.
A kiállítás megnyitójára a Benedicto Lucas García elleni per hátterében is sor került. A volt hadseregfőnök ellen tavaly óta folyik eljárás népirtás miatt. Nem sokkal az ítélethirdetés előtt, 2024 novemberében azonban a védelem elérte, hogy a bíróság elutasította a vádat, és teljes egészében újratárgyalják.
Bár az ODHAG és a vádlott-társak megtámadják ezt a döntést, és követelik, hogy a per a régi elnöklő bíró vezetésével folytatódjon, erről még egy évig nem születhet döntés – mondta Nájera.
Az ultrajobboldali szervezetek és a hadsereg veteránszervezetei az időre játszanak, és mindenáron meg akarják akadályozni a guatemalai népirtás jogi bizonyítását. Azt remélik, hogy a 92 éves Garcia meghal, mielőtt ítélet születne – magyarázta Náreja.
Írta: Thorben Austen
Forrás: Amerika21
