Az ENSZ 79. közgyűlésén Latin-Amerika valamennyi progresszív és baloldali kormánya a globális Észak által az olyan országokkal szemben, mint Kuba, Venezuela és Nicaragua, bevezetett szankciók megszüntetésére szólított fel.
„Elutasítjuk az egyoldalú kényszerítő intézkedéseket, amelyek sértik a legalapvetőbb emberi jogokat és akadályozzák számos nép fejlődését. Szolidaritásunkat fejezzük ki Kubával, Venezuelával, Nicaraguával és a világ összes országával, amelyek igazságtalanul szenvednek ezektől az egyoldalú szankcióktól” – mondta Celinda Sosa bolíviai külügyminiszter.
Yván Gil venezuelai külügyminiszter elítélte, hogy a közel ezer szankcióval járó blokád az elmúlt hét évben 642 milliárd dollárjába került Venezuelának, „az állami olajvállalat PDVSA 232 milliárd dolláros veszteségein és a Bank of Englandnél letétbe helyezett 31 tonna arany ellopásán felül”.
Gabriel Boric chilei elnök megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Venezuelával, és „diktátornak” bélyegezte Nicolás Maduro elnököt, mindazonáltal határozottan elítélte a szankciókat. „Ugyanakkor kötelességem kimondani, hogy az USA által bevezetett egyoldalú szankciók, ahogyan azt személyesen Biden elnök úrnak is elmondtam, nem járulnak hozzá a konfliktus megoldásához, hanem éppen ellenkezőleg, súlyosbítják azt” – mondta Boric. A gazdasági szankciók a venezuelai népet jobban sújtják, mint a jelenlegi uralkodókat, mondta Boric. „Az egyszerű embereket, a munkásokat sújtják, mert a politikai válság kéz a kézben jár a gazdasági válsággal, és együttesen több mint hétmillió, jól figyeljenek, hétmillió venezuelai hagyta el az országát”. Közülük mintegy 800 ezren jelenleg Chilében tartózkodnak.
Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter a maga részéről elítélte a Kuba elleni amerikai gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi blokádot. Ennek „politikai, technológiai és kommunikációs” jellege is van, és célja a kubai gazdaság összeomlása és a politikai instabilitás. „A kár látható és tagadhatatlan. Minden kubai életére hatással van” – mondta Rodríguez.
Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök is úgy nyilatkozott, hogy nem indokolt, hogy „Kuba továbbra is szerepeljen az állítólagosan a terrorizmust támogató államok egyoldalú listáján, vagy hogy olyan egyoldalú kényszerítő intézkedéseket vezessenek be, amelyek indokolatlanul büntetik a legkiszolgáltatottabb lakosságot”.
Xiomara Castro, Honduras elnöke emlékeztetett arra, hogy több mint 30 éve „a Közgyűlés elsöprő többséggel elutasította a kubai nép elleni embertelen embargót”. „Felszólítok a Nicaragua és Venezuela testvéri népei elleni igazságtalan blokád megszüntetésére. Követeljük, hogy Kubát vegyék le a terrorista országok listájáról” – mondta Castro.
Alicia Bárcena mexikói külügyminiszter szintén a „folyamatos gazdasági embargó” megszüntetését követelte. Ez „abszurd” és „teljesen indokolatlan”, és sérti a nemzetközi jogot. „Követeljük, hogy Kubát többé ne tekintsék olyan országnak, amely támogatja vagy elősegíti a terrorizmust” – mondta Bárcena.
Gustavo Petro kolumbiai elnök beszédében azzal vádolta a „globális oligarchiát”, hogy blokkolja „a lázadó országokat, amelyek nem hajolnak meg az uralmuk előtt, mint például Kuba vagy Venezuela”. Ugyanez a „globális oligarchia” hagyta, hogy Gázában, Libanonban és Szudánban nőkre, idősekre és gyerekekre hulljanak a bombák.
Írta: Hans Weber
Forrás: Amerika21
