A választási hatóság dönt arról, hogy Petro ellen vádat emelnek-e jogosulatlan kampányadományok miatt. A nagyvállalatok sztrájkja egy destabilizációs stratégia.
Gustavo Petro elnök alkotmányellenesnek és a „puha puccshoz” vezető útnak ítélte a részleges mentelmi jogának az Államtanács határozatával történő felfüggesztését. Az alkotmány szerint Kolumbia elnöke ellen csak a képviselőház vádemelési bizottsága jogosult vizsgálatot indítani. Az államtanács azonban úgy döntött, hogy a Nemzeti Választási Tanács (CNE) vizsgálódhat és vádat emelhet Petro ellen a 2022-es választási kampányával összefüggésben.
A CNE két bírája, akik a jobboldali és a jobbközép ellenzékhez tartoznak, a választási hatóság plenáris ülésén vádiratot kér Petro ellen a megengedett kampányfinanszírozási korlátok állítólagos túllépése miatt. A szavazásra szeptember 30-án kerül sor.
A CNE két bírája közül az egyik Álvaro Hernán Prada az ultrajobboldali Centro Democrático pártból. Jelenleg a Legfelsőbb Bíróság előtt folyik ellene eljárás, mert Álvaro Uribe volt elnökkel közösen bűnrészes volt a tanúk manipulálásában. Prada régóta ismert Petro iránti kimondott ellenségességéről is, akit a „kommunizmus trónra emelésének” részeként jellemzett, amely „mindenféle hazugsággal üldöz ártatlan katonákat, rendőröket és politikusokat”.
A CNE másik bírája, a liberális párti Benjamin Ortiz állítólag egy volt tisztviselőnek köszönheti hivatalát, aki állítólag fedezte a Centro Democrático egyik tagját a brazil Odebrecht építőipari vállalat körüli korrupciós botrányban.
A CNE két bírája által folytatott vizsgálat szerint a Petro 2022-es választási kampányához nyújtott adomány állítólag 5,3 milliárd pesóval (mintegy 1,2 millió euróval) haladta meg a megengedett finanszírozási korlátot. Ebbe beletartozott 2,1 milliárd peso, amelyet a CNE bírái szerint az akkori jelölt Petro a választási kampány során a Sadi SAS-tól bérelt repülőgéppel történő repülésekre költött, és amelyet nem jelentett a CNE-nek. Az elnök ezt „elfuserált tézisnek” minősítette.
Petro ügyvédei szerint a CNE vizsgálata Sadi gépével 2022 márciusa és júniusa között más olyan repüléseket is számba vett, amelyeknek semmi közük nem volt az akkori jelölt utazásaihoz. Ezt bizonyítékokkal igazolják egy részletes jelentésben, amelyet a képviselőház vádemelési bizottságának nyújtottak be.
Prada és Ortiz azzal is vádolja Petro kampányát, hogy nem jelentett be egy 500 millió peso (mintegy 125 ezer euró) értékű adományt az oktatók szakszervezetétől. A kampány szóvivői és maga a Fecode is azt állítja, hogy a hozzájárulást Petro Colombia Humana nevű pártjának szánták, nem pedig a választási kampánynak. Kolumbiában tilos a jogi személyek által a választási kampányoknak nyújtott adományok.
A Fecode pénzét a választási tisztviselők fizetésére használták fel. A CNE bírái szerint ezek választási kampányköltségek. A Petro mögött álló választási szövetség viszont kifejtette, hogy a választási tanúk munkája a választási kampány befejezése után kezdődik. Iván Duque és Juan Manuel Santos volt elnökök választási kampánya szintén nem jelentette be ezeket a költségeket a választási kampány részeként, és a CNE nem tett semmit ez ügyben.
Kiderül, hogy a CNE plénumának kilenc bírája hogyan fog szavazni szeptember 30-án. Őket a kongresszus parlamenti frakciói választották meg. A Pacto Histórico kormánykoalíció három bíró szavazatára számít. A választási hatóságban nincs többsége.
Petróhoz hasonlóan tekintélyes jogászok is bírálják, hogy az Államtanács felhatalmazta a CNE-t az elnök elleni nyomozásra és büntetőeljárás lefolytatására. Azon érv mellett, hogy a CNE-nek nincs hatásköre az elnök felett, rámutatnak arra is, hogy az Államtanács mint legfelsőbb közigazgatási bíróság nem jogosult a CNE és a képviselőház vádhatósági bizottsága közötti hatásköri összeütközések eldöntésére. Ez utóbbi nem közigazgatási szerv, ezért nem tartozik az Államtanács hatáskörébe. Az Alkotmánybíróság az illetékes.
A Kolumbián belüli és kívüli progresszív megfigyelők az Államtanács és a CNE körüli legújabb fejleményeket a Petro-kormány elleni jogi háború kísérletének tekintik. „A helyi oligarchák nem adják fel puccsista szellemüket, és most úgy döntöttek, hogy az Államtanácsot trójai falóként használják” – áll Luciana Cadahia argentin filozófiaprofesszor és Kolumbia-szakértő egyik cikkében.
A nagy közlekedési vállalatok szeptember első hetében zajló országos sztrájkját Cadahia, a kormány képviselői és az alternatív média is a jobboldali körök puccskísérletének részeként minősíti. Sok közepes méretű szállítmányozási vállalat és teherautó-sofőr nem érezte magát képviselve a főnökök sztrájkja által. Saját követeléseik voltak, amelyekbe a kormány gyorsan beleegyezett. A sztrájk egy hét után véget ért.
„Otthon éreztük magunkat” – mondta egy teherautósofőr, aki a kormánnyal tárgyalóasztalnál ült. „Végre közvetlenül a kormánnyal tárgyalhattunk, a nagyvállalatok nélkül.”
Írta: Hans Weber
Forrás: Amerika21
