Venezuela: Újabb amerikai szankciók, diplomáciai válság Spanyolországgal

A venezuelai kormány elítélte, hogy Washington újabb szankciókat vezetett be magas rangú tisztségviselők ellen. „Venezuela elutasítja ezt az újabb agressziót, amely egyoldalú, illegitim és törvénytelen kényszerítő intézkedések formájában valósul meg köztisztviselők ellen” – áll a csütörtökön kiadott közleményben. 

A Maduro-kormány kommünikéje az új amerikai szankciókról
A Maduro-kormány kommünikéje az új amerikai szankciókról

Caracas szerint az intézkedések hangsúlyozzák, hogy az Egyesült Államok „teljesen figyelmen kívül hagyja a nemzetközi jogot”. Nicolás Maduro kormánya azzal is vádolja az amerikai kormányt, hogy „rendszerváltásra” törekszik.

Korábban az amerikai pénzügyminisztérium külföldi eszközök ellenőrzésével foglalkozó hivatala az igazságügyi, a biztonsági és a választási hatóságok 16 venezuelai személy ellen szabott ki szankciókat „a versenyképes és inkluzív elnökválasztás akadályozása” miatt.

Ezek közé tartozik a Legfelsőbb Bíróság (TSJ) elnöke, Caryslia Rodríguez és négy másik TSJ-bíró: Luis Dueñez ügyész és Edward Briceño bíró, akik elfogatóparancsot kértek vagy engedélyeztek az Egyesült Államok által támogatott korábbi jelölt, Edmundo González ellen, a Nemzeti Választási Tanács (CNE) rektora, Rosalba Gil, a fegyveres erők parancsnoka, Domingo Hernández és a nemzetgyűlés alelnöke, Pedro Infante. Megtiltották nekik, hogy az Egyesült Államokba utazzanak. Ezenkívül az USA területén található összes vagyontárgyukat befagyasztották.

Az USA kormánya mostanra több mint 140 venezuelai tisztségviselő ellen hozott szankciókat. Washington kényszerintézkedéseket vezetett be a bankok, a bányavállalatok és különösen az olajipar ellen is. Elemzők és multilaterális szervezetek többször is elítélték a blokádnak a dél-amerikai ország gazdaságára és emberi jogi helyzetére gyakorolt pusztító hatásait.

A legutóbbi szankciókat az okozta, hogy a július 28-i elnökválasztáson nem az Egyesült Államok által támogatott jobboldali ellenzék nyert.

A CNE a szavazatok 52 százalékával Madurót nyilvánította győztesnek. Az ellenzék jelöltje, Edmundo González 43 százalékot kapott. Az eredményeket a legfelsőbb bíróság felülvizsgálata után megerősítették. A CNE azonban még nem tette közzé a szokásos tételes szavazási eredményeket.

Az ellenzék, élén az ultrajobboldali María Corina Machadóval, nem hajlandó elismerni az eredményt, és az interneten közzétett egy összeállítást állítólagos szavazólapokról, amely szerint González elsöprő fölénnyel nyert volna.

Az USA és regionális szövetségesei, mint Argentína és Chile, támogatják az ellenzék álláspontját, és elutasítják a hivatalos eredményeket. Ezzel szemben Oroszország, Kína és más, az Alba szövetségben egyesült latin-amerikai országok gratuláltak Maduro újraválasztásához, és elítélték a külföldi beavatkozást Venezuela ügyeibe.

A július 28-i választások eredménye feszültségekhez vezetett Venezuela és Spanyolország között is.

Pénteken Yván Gil venezuelai külügyminiszter bejelentette, hogy konzultációra visszahívja Gladys Gutiérrez spanyolországi nagykövetet. Péntek délutánra behívta a venezuelai spanyol nagykövetet, Ramón Santos Martínezt is.

Gil arról számolt be, hogy közölte Martínezszel, hogy Caracas nem fogadja el a „beavatkozás” semmilyen aktusát Madrid részéről, és a nemzetközi joggal összhangban meg fogja védeni szuverenitását.

A legutóbbi vitát Margarita Robles spanyol védelmi miniszter megjegyzései váltották ki, aki Venezuelát „diktatúrának” nevezte.

A hét elején a venezuelai parlament is megkérdőjelezte a diplomáciai kapcsolatokat Spanyolországgal. Jorge Rodríguez parlamenti elnök felszólította a kormányt, hogy szakítson meg minden kapcsolatot Spanyolországgal, beleértve a kereskedelmi kapcsolatokat és a közvetlen légi járatokat is.

Egy szimbolikus szavazásra reagált, amelyben a spanyol parlament Gonzálezt ismerte el a választás győzteseként, és felszólította Pedro Sánchez kormányát, hogy tegye ugyanezt.

Sánchez a maga részéről kijelentette, hogy kormánya figyelmen kívül hagyja ezt a petíciót, és ragaszkodik az Európai Unió közös álláspontjához. Josep Borrell uniós külügyi vezető szerint az EU nem hajlandó elfogadni az eredményeket a választási dokumentumok „átlátható felülvizsgálata” nélkül.

Írta: Ricardo Vaz

venezuelanalysis