Alberto Fujimori, az 1990 és 2000 közötti elnök és diktátor szerdán, 86 éves korában rákban elhunyt. Fujimori polarizáló hatása a politikai szereplők által kifejtett véleményekben és az ország újságjainak címlapjain is megmutatkozik.
Mint lánya, Keiko Fujimori az X-en keresztül bejelentette, szombatig a fővárosi Nemzeti Múzeumban ravatalozzák fel, majd a Huachipa városában lévő Campo Fe temetőbe helyezik végső nyugalomra. „Várunk mindenkit, aki személyesen szeretne elbúcsúzni tőle” – mondta Fujimori.
Az ország médiája ingadozott a semleges ábrázolás – mint a hagyományos El Comercio, amely egyszerűen azt írta: „86 éves korában meghalt Alberto Fujimori” – és a tisztelgés kísérlete között, mint az ugyanahhoz a médiacsoporthoz tartozó Correo című bulvárlap, amely „Fujimori a történelemben” címmel írt.
A La República című ellenzéki újság a címlapján azt írja: „Meghalt Alberto Fujimori ex-diktátor”, és rámutat, hogy az 1990-es években az ő kormányzása idején rendszeresen megsértették az emberi jogokat, és széles körben elterjedt a korrupció.
A La República hozzáteszi, hogy Fujimorit bűnsegédként emberiesség elleni bűncselekményekért ítélték el, és 2023 decemberében szabadult egy kegyelem után, amelyet az Amerika-közi Bíróság törvénytelennek nyilvánított, de az alkotmánybíróság helybenhagyott.
Az Uno című újság hangsúlyozta, hogy nemcsak Fujimori, hanem „a fudzsimorizmus is meghalt”. Mivel ezt sokan megkérdőjelezik, hozzáteszi, hogy „a fudzsimorizmus három választást is elvesztett, és a peruiak túlnyomó többsége elutasítja”.
Jaime de Althaus neoliberális elemző rámutat, hogy a Keiko Fujimori vezette Fuerza Popular pártnak „nem sikerült reflektálnia az 1990-es évek évtizedére, amelynek sok pozitívuma volt”.
Pedro Pablo Kuczynski volt neoliberális elnök (2016-2018) mindazonáltal pozitívnak minősíti Fujimori eredményeit, a sikereket elsősorban a neoliberális gazdasági stabilizációban látja, a hibákat pedig az évtized során elkövetett emberi jogi jogsértésekben és a korrupcióban ismeri el. Ezzel a jobboldali pártok minden árnyalatának és a bevallottan centrista pártok egy részének álláspontját tükrözte.
A baloldal ezzel szemben a gyilkosságokat, eltűnéseket és kínzásokat, valamint a kiterjedt korrupciót Fujimori hivatali idejének jellemzőiként írja le.
Elnökként Kuzynski megpróbált megbékélni a fudzsimorista többséggel a parlamentben azzal, hogy kegyelmet adott Fujimorinak. Azonban le kellett mondania, miután ez a többség, amelyet a volt elnök lánya vezetett, heves ellenállást tanúsított politikájával szemben. Keiko nem fogadta el, hogy az elnökválasztás második fordulójában vereséget szenvedett, ahogyan az a 2016-os és a 2021-es elnökválasztáson is történt vele.
Verónika Mendoza korábbi progresszív elnökjelölt az X-en írt egy megsemmisítő ítéletet: „Nem, nem fogjuk elfelejteni a korrupciót, az emberrablásokat, a kínzásokat, a gyilkosságokat, a kényszersterilizációkat, a chicha újságokat [a Fujimori-kormány által fizetett bulvárlapok]. És továbbra is harcolni fogunk azért, hogy legyőzzük a korrupt és erőszakos kormányzati rendszert, amely ezt beiktatta”.”
Szerdán kora reggel jelentették, hogy a 86 éves férfi állapota romlott. A korábbi esetektől eltérően, amikor Fujimori egészségi problémákkal küzdött, nem vitték klinikára vagy kórházba, hanem legidősebb lánya, Keiko otthonában maradt. Ott tartózkodott 2023 decembere óta, amikor egészségügyi okokból kiengedték a börtönből.
Fujimori halálhíréről több nemzetközi médium is beszámolt, hangsúlyozva kormányrendszerének diktatórikus és bűnös vonásait. „Autoritárius”, »bebörtönzött«, »megosztó vezető«, »az emberi jogok megsértője« és »polarizáló« – többek között ezeket a kifejezéseket használták ezekben a tudósításokban. A wayka.pe közösségi online médium összefoglalta ezeket a nemzetközi hangokat.
A New York Times néhány sorban kiemelte azokat a gazdasági reformokat, amelyeket Fujimori a hatalmon töltött idő alatt végrehajtott. Sewell Chan újságíró a korrupciós botrányoktól kezdve az ország terrorista korszakában elkövetett emberi jogi jogsértésekért bebörtönzött Fujimori bukását írta le.
A brit Guardian kiemelte Fujimori korrupt múltját és 2009-es bebörtönzését, de megemlíti Kuczynski 2017-es, humanitárius okokra hivatkozó engedély nélküli kegyelmét is.
„Úgy halt meg, hogy nem volt hajlandó elismerni azokat a súlyos bűnöket, amelyeket tízéves uralma alatt elkövetett, a súlyos emberi jogi jogsértésektől a masszív korrupcióig” – mondta a Guardiannek Jo-Marie Burt, a George Mason Egyetem politológus professzora.
A Washington Post írt a diktátor bűnös múltjáról, korrupciós örökségéről és az önkényuralmi rendszerében részt vevő tisztviselők hosszú listájáról. „A kormányával kapcsolatban álló mintegy 1500 ember ellen emeltek vádat korrupciós és egyéb vádakkal, köztük nyolc volt kabinetminiszter, három volt katonai parancsnok, egy főügyész és a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke ellen” – írta a Post.
Az elmúlt hónapokban folytatódtak a civil és társadalmi szervezetek kísérletei Fujimori hatalomban töltött időszakának feldolgozására. Fujimorit például bíróság elé akarták állítani mintegy 200 ezer szegény és őslakos nő 1990-es években végrehajtott kényszersterilizálása miatt.
A Fujimori és mások elleni büntetőeljárást azonban augusztusban formai okokból törölték. Alejandro Aguinaga, aki Fujimori kormánya idején egészségügyi miniszter volt, amparo-eljárást kezdeményezett a tisztviselők és hatóságok jogainak megsértése miatt, hogy az ellene és a többi érintett ellen felhozott vádakat ejtsék.
