Peru nemzeti büntetőbírósága megszüntette a büntetőjogi vádakat Alberto Fujimori volt elnök ellen, akit az 1990-es években mintegy 300.000 szegény és őslakos nő kényszersterilizációja miatt vádoltak. A büntető kamara megszüntette az elmúlt három év nyomozását és bírósági eljárását.
Az ügy a Fujimori kormányzása alatt elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekkel, különösen a Nemzeti Reprodukciós Egészségügyi Program részeként végrehajtott kényszersterilizációkkal kapcsolatos. Összesen mintegy 300.000 nő és 22.000 férfi érintett. Az ügyészség szerint a nőket beleegyezésük nélkül sterilizálták.
A Fujimori és mások elleni büntetőjogi vádak törlését formai okokra alapozzák. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a vizsgálatokat a régi büntető törvénykönyv alapján folytatták le, és most az új büntetőeljárási törvényhez kell igazítani őket. Az ügyészség 2021-ben nyújtotta be a vádiratot, amely 182 bizonyítékon alapult, de a bíróság most úgy döntött, hogy az eljárás megindításáról szóló határozat és minden további jogi eljárás semmis.
Az emberi jogi csoportok és az áldozatok képviselői élesen bírálják a döntést. María Esther Mogollón, az érintett nők szóvivője „manőverről” beszélt, amellyel nullára akarják nullázni az ügyet. Hangsúlyozta, hogy nagyon fontos, hogy az ügyészség ismét folytassa az ügyet. „Igazságot, igazságot és jóvátételt követelünk” – mondta Mogollón.
A Demus emberi jogi szervezet szintén aggodalmának adott hangot. Cynthia Silva ügyvéd és igazgató kifejtette, hogy a megsemmisítés jelentős hatással lenne az érintett áldozatokra. Kifogásolta, hogy a bíróság a formális okokat az igazságszolgáltatáshoz való jog fölé helyezte.
Különösen ellentmondásos, hogy a megsemmisítés Alejandro Aguinaga keresetén alapul, aki a Fujimori-kormány idején volt egészségügyi miniszterként állítólag kulcsszerepet játszott a kényszersterilizációk végrehajtásában. Aguinaga, aki jelenleg parlamenti képviselő, eljárást kezdeményezett a tisztviselők és hatóságok jogainak megsértése miatt az ellene felhozott vádak elutasítása érdekében.
Fujimori hét éven át szökésben volt, mielőtt 2007-ben Chile kiadta volna Perunak. Visszatérése után 25 év börtönbüntetésre ítélték emberi jogi bűncselekmények miatt. Pedro Kuczynski elnök 2017-ben „humanitárius okokból” kegyelmet adott neki. A kegyelmet a Legfelsőbb Bíróság a következő évben hatályon kívül helyezte, majd 2022 márciusában ismét megerősítette. Pedro Castillo akkori elnök azonban úgy döntött, hogy eleget tesz az Amerika-közi Bíróság ítéletének, amely szerint Fujomorinak tovább kell töltenie börtönbüntetését.
A Legfelsőbb Bíróság 2023. december 6-án elrendelte Fujimori szabadon bocsátását „törékeny egészségi állapota” miatt.
A volt diktátor ellen a kényszersterilizációk miatt felhozott vádak miatt a chilei legfelsőbb bíróság 2007-ben hozott, már meglévő kiadatási határozatának meghosszabbítására volt szükség. Az idén júniusban hozott ítélet szerint Fujimori hivatali ideje alatt, különösen 1995 és 2000 között olyan családtervezési politikát támogatott, amelynek célja „a sebészeti fogamzásgátlás rendszerének bevezetése volt az alacsony társadalmi-gazdasági osztályokból, a vidéki vagy városi perifériára szorult területekről és az őslakos területekről származó nők számára. […] Ez olyan gyakorlatot eredményezett, amelyben figyelmen kívül hagyták az e beavatkozásra kötelezettek tájékozott beleegyezéshez való jogát”.
A büntetőjogi vádak törlése most kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy hogyan folytatódik az ügy, és milyen jogi lépéseket tesz az ügyészség. Emberi jogi csoportok és az érintett nők képviselői azt követelik, hogy az ügy ne húzódjon el ismét, és a felelősöket, köztük Fujimorit is, vonják felelősségre.
Írta: Melanie Schnipper
Forrás: Amerika21
