Az ENSZ Latin-Amerikáért és a Karib-térségért felelős gazdasági bizottsága (Cepal) várakozásai szerint 2024-ben a Dominikai Köztársaság és Venezuela lesz a régió legnagyobb gazdasági növekedéssel rendelkező országa, 5,2, illetve 5 százalékkal. A régió egészére vonatkozóan két százalék alatti növekedést várnak. Venezuela esetében ez egy olyan szintről való növekedést jelent, amely az elmúlt években rendkívül lecsökkent. A Cepal szerint az ország gazdasági teljesítménye 2012 és 2020 között mintegy 83,5 százalékkal omlott össze. A 2021 óta tartó fellendülés ellenére az ország még mindig messze van a válság előtti szinttől.
A kedden közzétett, „Növekedési csapda, éghajlatváltozás és foglalkoztatási dinamika” című tanulmány szerint Latin-Amerika még mindig az alacsony növekedés fázisában van. A 2023-ban 2,1 százalékon állt, ami 0,3 százalékkal meghaladja a 2024-re vonatkozó előrejelzést.
A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) ugyanakkor arra számít, hogy a globális áruforgalom volumene 2024-re 2,6 százalékkal nő. Mivel azonban a nyersanyagárak 2023-ban több mint 20 százalékkal csökkentek, 2024-re ott is a kereskedelmi értékek csökkenése várható.
Viszonylag magas növekedést jósolnak Costa Rica (4 százalék), Paraguay és Honduras (3,8 százalék), valamint Nicaragua (3,7 százalék) számára is. Ezeket az országokat Uruguay követi 3,6 százalékkal, El Salvador 3,5 százalékkal és Guatemala 3,4 százalékkal.
A Cepal alacsonyabb növekedést jósol Panamának 2,7 százalékkal, Perunak és Chilének 2,6 százalékkal, Brazíliának és a Karib-szigeteknek pedig 2,3 százalékkal. Két százalék alatt van Mexikó 1,9, Ecuador 1,8, Bolívia 1,7 és Kolumbia 1,3 százalékkal. A lista végén a különösen válság sújtotta Kuba áll 0,5 százalékkal.
Különböző közzétett tanulmányokra hivatkozva a Cepal arra számít, hogy az éghajlatváltozás jelentős hatással lesz a régió gazdasági növekedésére és fejlődésére. A Cepal tanulmánya különösen a mezőgazdasági és a turisztikai ágazatot nevezi sebezhetőnek. A hőmérséklet emelkedése és a gyakoribbá váló szélsőséges időjárási események hatással lennének a munkaerő termelékenységére és a helyi gazdaságok tőkeerőforrásaira. A tanulmány utolsó része szerint ennek következtében az új munkahelyek teremtése egyre nagyobb nyomás alá kerül.
A Cepal különös veszélyt lát abban, hogy a létrehozott munkahelyek száma, különösen a formális munkahelyeké, csökken. Az olyan csoportok, mint a fiatalok, a nők, az idősebbek, a migránsok és a vidéki lakosság nagyobb valószínűséggel rendelkeznek informális, azaz be nem jelentett, fekete munkahellyel.
Az éghajlatváltozással szembeni tétlenség nagyon költséges. A régió nem engedheti meg magának ezt a luxust – olvasható a tanulmány utolsó bekezdésében. Makrogazdasági és termelésfejlesztési intézkedéseket kell hozni a régió gazdaságainak növekedése, a munkatermelékenység növelése és a magasabb termelékenység előmozdítása érdekében.
A Cepal-tanulmány ezért az állami és magánberuházások jelentős növelését és strukturális reformokat sürget a „fenntartható és méltányos” gazdasági növekedés előmozdítása érdekében.
Írta: Rudi Kurz
Forrás: Cepal