Az El Niño éghajlati jelenség és a klímaváltozás kombinációja tavaly keményen sújtotta Latin-Amerikát és a Karib-térséget. Aszályok, hőhullámok, erdőtüzek, özönvízszerű esőzések és hurrikánok súlyos hatással voltak a régió egészségére, élelmiszer- és energiabiztonságára és gazdasági fejlődésére. Erről az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) számolt be május 15-én.
A WMO a Latin-Amerikára és a Karib-térségre vonatkozó éghajlati jelentésében megerősítette, hogy ez volt a legmelegebb év az időjárási feljegyzések kezdete óta, és figyelmeztetett a gleccserek felgyorsult olvadására és a tengerszint gyors emelkedésére a régió atlanti-óceáni partvidékén, ami veszélyezteti a part menti területeket és a karibi kis szigetállamokat.
Celeste Saulo, a WMO főtitkára elmondta, hogy az éghajlati veszélyek rekordokat döntöttek tavaly: „2023 második felében az El Niñóval kapcsolatos körülmények soha nem látott magasságokba emelték a melegrekordokat, és számos szélsőséges eseményt súlyosbítottak. Mindez együtt járt a hőmérséklet emelkedésével, valamint az ember által okozott éghajlatváltozás okozta veszélyek növekedésével és intenzitásával”. A pusztító események példájaként Saulo az 5-ös kategóriájú Otis hurrikánt említette, amely a mexikói Csendes-óceán partján fekvő Acapulco városára csapott le, és több tucat halálos áldozatot, több milliárd dolláros kárt és nagy nyomorúságot okozott a régióban.
Megemlítette továbbá a folyóáradásokat, amelyek a régió számos részét nyomorúságba taszították, valamint a súlyos aszályokat, amelyek miatt a brazíliai Río Negro vízszintje minden idők legalacsonyabb szintjére süllyedt, és amelyek a Panama-csatorna hajóforgalmát is súlyosan érintették.
A jelentés szerint a 2023-as átlaghőmérséklet 0,82°C-kal haladja meg az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, és a régióban Mexikó a leggyorsabb felmelegedési ütemű ország 1991 és 2023 között, évtizedenként 0,3°C-os felmelegedéssel. Augusztusban Észak-Mexikóban 51,4°C-os rekordot mértek.
A csapadék tekintetében a jelentés rámutat, hogy az év közepén a La Niña-ról az El Niño-ra való átmenet jelentős változást eredményezett a csapadék eloszlásában. Számos olyan terület, amely korábban a La Niña következtében aszályoktól vagy áradásoktól szenvedett, most az ellenkező jelenség hatásaitól szenvedett – mint például Brazíliában, ahol az áradások és földcsuszamlások számos áldozatot és súlyos gazdasági veszteségeket, valamint a lakosság tömeges kitelepítését okozták.
A karibi országokban, Jamaikában, Haitin és a Dominikai Köztársaságban özönvízszerű esőzések voltak tapasztalhatók. A Dominikai Köztársaságban legalább 21 ember halt meg, ahol a legnagyobb mennyiségű csapadékot is regisztrálták egy nap alatt, 431 millimétert. Egy milliméter négyzetméterenként egy liternek felel meg.
Másrészt Közép-Amerika és Mexikó nagy részét intenzív szárazság sújtotta, amelyet a hőhullámok súlyosbítottak. Mexikó területének 76 százaléka szenvedett az év végén aszálytól. Az El Niño Dél-Amerika északi felében is kiterjedt aszályhoz vezetett. A június és szeptember közötti összesített csapadékmennyiség jóval az átlag alatt volt az Amazonas-medence nagy részén. Július és szeptember között nyolc brazil államban az elmúlt több mint 40 év legkevesebb csapadékát mérték. Az Amazonas térségében a Río Negro folyó legalacsonyabb vízállását regisztrálták a megfigyelések 1902-es kezdete óta.
A jelentés kiemeli a Panama-csatorna alacsony vízszintjét is, amely súlyosan érintette a hajóforgalmat az egyik legfontosabb tengeri folyosón (erről a miamerikank.hu is beszámolt). Dél-Amerika szubtrópusi övezetében is szárazság volt, és vízhiány alakult ki a Rio de la Plata medencéjében, különösen Uruguayban, Észak-Argentínában és Dél-Brazíliában. Az ottani vízkészletek kritikus szintre csökkentek. Uruguayban a 2023-as nyár az elmúlt 42 év legszárazabb nyara volt.
A WMO szerint a katasztrófák és az éghajlatváltozás súlyosan érintette a régió mezőgazdaságát és élelmezésbiztonságát, és 13,8 millió embert sodort akut élelmiszerválságba. Ez különösen Közép-Amerikát és a Karib-térséget, valamint Ecuadort és Perut érintette, ahol a halászat is visszaesett a tengerek hőmérsékletének emelkedése miatt.
Ami az egészségügyet illeti, az ENSZ ügynöksége arra figyelmeztet, hogy a hőhullámok, az erdőtüzek füstje, a homokpor és a légszennyezés szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi problémákhoz vezetnek, miközben az alultápláltság is növekszik. A tanulmány szerint a szélsőséges hőség 2000 és 2019 között a halálozás növekedéséhez vezetett Latin-Amerikában és a Karib-térségben.
A csapadék változó eloszlása miatt bővül az olyan betegségek földrajzi elterjedési területe, mint a malária és a dengue-láz, amelyek megbetegedései riasztóan megnőttek olyan területeken is, ahol korábban nem fordultak elő.
A jelentés közzétételével hangsúlyozza, hogy többet kell befektetni a nemzeti meteorológiai és hidrológiai szolgálatokba az életmentő előrejelzések és korai figyelmeztetések javítása érdekében. Jelenleg a latin-amerikai országoknak csak 47 százaléka rendelkezik alapvető meteorológiai szolgálattal, és csak hat százalékuk nyújt teljes körű vagy kiterjesztett szolgáltatást. A WMO ezért az éghajlati szolgáltatások bővítésére szólít fel, hogy javuljon az egészségügyi ellátás a szélsőséges eseményekkel szemben.
Forrás: Amerika21
